Nyíregyháziak gesztusa a beregszászi parókián

Beregszász - A híres emberekről országszerte, mi több, az egész magyar nyelvterületen is emlékév keretében emlékeznek meg az utóbbi időben. Tavaly Kodály Zoltán és Szent László emlékéve volt, az idei pedig Mátyás királyé. A Pálffy Katalin budapesti szobrászművész domborművének felhasználásával készült emléktáblát Molnár János atya, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye Bereg-Ugocsai Esperesi Kerületének esperes-plébánosa szentelte és áldotta meg. Az ünnepségen jelen volt Békésiné Lukács Angéla, Magyarország beregszászi konzulja is.

– Végtelen örömünkre szolgált, hogy májusban a Kodály Zoltán nevét felvett Beregszászi Művészeti Iskolát megajándékozhattuk névadója emléktáblájával, hozzájárulhatunk a tervezett Kodály-emlékszoba kialakításához. A minap egy kis időbeli csúszással Szent László emléktábláját avattuk fel, amelyet a nagy király tavalyi emlékévének, trónra lépése 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából készíttettünk el győri és nyíregyházi barátaink támogatásával. Az apropót az is indokolta, hogy László fivére, Lampert herceg alapította Lampertházát, vagyis a mai Beregszászt – kalauzolt Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának nyíregyházi elnöke.

A nemrég tatarozott parókián lévő emléktáblán is olvasható, hogy Szent László lovagkirály volt – Európában az első.

– A lovagkirályi cím azt jelenti, hogy nem csupán a trónon ült, hanem a háborúkban a seregek vezére volt, a csatamezőkön lovagjai élén harcolt, példát mutatva hősiességével, halált megvető bátorságával. Nem csoda, hogy annyi legenda maradt fenn róla. Nagylelkű uralkodó is volt, nemcsak országát gyarapító és védelmező király. Ő avattatta szentté első királyunkat, Istvánt fiával, a tragikus sorsú, szent életű Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt – tette hozzá Dalmay Árpád.

István (egyes történészek szerint Gizella, a felesége) megvakíttatta László nagyapját, Vazult, hogy megfossza a trón megszerzésének lehetőségétől. Ennek ellenére László király tudta, hogy az ország és a magyarság érdekei előbbre valók az egyéni sérelemnél, tisztában lehetett azzal, mennyire fontos a magyar uralkodók, egyházi személyiségek kanonizálása azért, hogy a magyarság megtalálja méltó helyét Európában, elfogadják a keresztény országok. Jutalma nem maradt el: a száz évvel később uralkodott III. Béla királyunk 1192-ben Lászlót szentté avattatta. Egyetlen más uralkodóház sem adott annyi szentet egyházunknak és a világnak, mint az Árpád-ház.

– Napjainkban mintha megismétlődnének Szent László korának eseményei – aktualizált Dalmay Árpád. – A kereszténységet ma is védeni kell, és nem csupán az arab és fekete-afrikai migránsoktól, de sok esetben egyes nyugat-európai nemzetek vezetőitől, politikusaitól is, akik hallani sem akarnak földrészünk keresztény gyökereiről, készek beengedni muzulmánok százezreit és millióit Európába, igyekeznek pellengérre állítani és megbüntetni Magyarországot, mert nem befogadó ország, hanem magyar ország akar maradni.

KM–LTL

A munka oroszlánrésze

„Történelmünk során számos olyan államférfiúi tehetséggel megáldott uralkodó tartotta jó úton az Európa szívében gyökeret vert magyarságot, akik nélkül népünk talán másutt, keletebbre, a végeláthatatlan sztyeppén talált volna hazát. A legkorábbi időkben államalapító István királyunk fogadtatta el Európával népünket, de a munka oroszlánrészét I. László király, vagyis Szent László végezte el” — írta Hankó Ildikó újságíró, néprajzkutató és művelődéstörténész.

A beregszászi emléktábla elkészítéséhez a győri önkormányzat tíz képviselője járult hozzá Fodor Roland képviselő kezdeményezésére, illetve Joó László igazgató jóvoltából a Nyírtávhő Kft. is a nemes cél mellé állt.