Emlékmű az I. Világháború Kisvárdai Hőseinek

Kisvárda - Október 26–án /pénteken/ délután egy órakor kezdődően katonai tiszteletadás keretében történt meg, az I. Világháború Kisvárdai Hőseinek Tiszteletére Állított Emlékmű átadása.

Az emlékmű a „Régi Temető” református részén, az egykori katonasírok (amelyekből ma már csak kettő van meg) közelében épült. Az Emlékmű megvalósításának kezdeményezője, a jelenleg soproni, volt kisvárdai lakos, Dr. Szilágyi László fogorvos. A városban az „amatőr” helytörténeti világháborús emlékeket kutató, Vári Nagy Ferenc, Marozsán János, id. Filep János, valamint Néző István helytörténész, a sírok környezetének feltárását folytatták a leletmentést s láthatóvá tették a megtalált két sírt és környezetét. A Történelmi Vitézi Rend kisvárdai tagjai, Runyó József és társai az évforduló tiszteletére felújították a református temetőben megtalált katonasírokat. A feliratok újra festését Szeifried Zoltán festő és grafikus készítette el.

A két sír közelében épült meg az átadásra került I. Világháborús Emlékmű.

Az emlékmű átadási ünnepségen résztvevőket a Kisvárdai Férfi Dalárda I. Világháborús dalcsokra köszöntötte.

Leleszi Tibor polgármester ünnepi beszédét a következőkkel kezdte:

–Az I. Világháborús hősök sírjai előtt az érzés, mely most bennem kering megmagyarázhatatlan! Megfoghatatlan és fájdalmas! Fájdalmas, mert nem sugallnak mást ezek a kövek, mint azt, hogy a háború szörnyű! Életeket, apákat, fiúkat, vett el szeretteiktől! Érzéseket és emberséget vett el a lelkünkből! A lövészárkok mély pokla kegyetlenül zárta magába a frontra induló katonák millióit. Az 1914 nyarán hadra kelt hétmillió emberből az év végére egymillió már nem élt. A fiatal életre való ifjakat a halál rövid időn belül kézen fogta és hősi halottként tértek le a harcok mezejéről. Akkor Európában több millió család siratta az egykor ölelő kezek szerető emlékét! Elveszett a remény, elveszett a hit és vele együtt az élet! Itt állva és emlékezve szinte elnémul az ember.

Habár szavak hagyják el ajkunkat, de a lelkünk néma és sír!

Emlékezzünk

Ebben a pillanatban mindenki oda képzelheti magát a háborús pokol közepére, ahol a táj egykori szépségét, az élettelen testek egymásra boruló fájdalmas képe teszi tragikussá és felejthetetlenné. Amikor most fölavatjuk ezt az emlékművet, akkor az összes hősre, áldozatra, egyedül maradt családokra és a holtig hordott sebekre is emlékezünk! Hiszem azt, hogy az emberi történelemnek és szörnyű tragédiáknak mindig üzenete van! Üzeni az utókornak, gyermekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak, hogy az emlékeket őrizve és tisztelve feladatunk van! Feladatunk, hogy szem előtt tartva a múltat, az emberiség nagy tragédiái soha többé ne ismétlődhessenek meg sem a jelenben, sem pedig a jövőben! Hajtsunk most fejet a hősök nagysága és emléke előtt!

„Sít tibi terra levis!” „legyen könnyű nekik a föld!”– mondta emlékműavató beszédének befejezéseként Kisvárda város polgármestere Leleszi Tibor.

Az emlékmű átadás ünnepi műsorában felléptek a Honvédsuli „Pengetőcske” citerazenekara, Várday Kata Gimnázium Református Művészeti Iskola népi énekesei és táncosai.

dr. Seszták Miklós kormánybiztos köszöntő beszédében szólt az emlékezés jelentőségéről, s arról, hogy a ma élőknek fontos az emlékezés, hogy a múltból építkezve soha ne feledjük elődeink ránk hagyott emlékeit, s azt, hogy ezeket a mindennapjainkban megőrizni és ápolnunk kell. A Történelmi Egyházak vezető papjainak áldása és szentelését követően a Kisvárdai Református Gyüleket énekkara zárta az ünnepi műsort, ami a koszorúzással és a Szózat közös eléneklésével.

A megépült Emlékművet Százvai László mutatta be a jelenlévőknek.

Nem veszhet el a nyom sem a helyszínen, sem a szívünkben

–1914. július 28 és 1918. november 11 között zajlott az I. világháború, melyre jelenleg is a Centenárium keretein belül emlékezünk–kezdte az emlékmű bemutatási beszédében Százvai László a Kisvárdai Református Gyülekezet vezető református lelkésze. A település előjárói már az 1924–benn elindították egy I. világháborús emlékmű megvalósítását. Akkor nem sikerült. Azóta évtizedek teltek el s nem történt semmi. Az elmúlt év (2017) februárjában mégis újra éledt az 1924–es kezdeményezés. Jelenleg soproni, volt kisvárdai lakos, Dr. Szilágyi László fogorvos levélben kereste meg a várost –a polgármesteri hivatalt, a Városszépítő Egyesületet, az egyházakat, stb.– s egymillió forintot ajánlott fel az emlékmű megvalósítására. „Nem veszhet el a nyom sem a helyszínen, sem a szívünkben, emlékeinkben! –írta 2017. január 27–ei levelében, a város vezetésének, a Városszépítő Egyesületnek és másoknak– Dr. Szilágyi László fogorvos. Majd így folytatta: Ezért szándéknyilatkozatot teszek egy MÉLTÓ –I. világháborús emlékmű– felállításához. Ezt megerősítendő 1 millió Ft–os alapot hozok létre a kezdeményezés elindítására.” Az emlékmű kialakításának gondolatát és Dr. Szilágyi László kezdeményezését a református presbitérium nagy örömmel fogadta és annak megvalósulását fontos, méltó és nemes feladatnak tartotta és az ehhez szükséges területet 13/2017–es határozatában, 2017. 02. 19–i presbiteri gyűlésén felajánlotta.

Döntés az emlékmű helyszínéről

2017. Április 26–án, Kisvárdán jártak a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) „Magyar Hadisírgondozás” program munkatársai, akik az I. világháborús sírok nyilvántartásával és a meglévő sírok felújításáról megpróbálnak gondoskodni. A városban az „amatőr” helytörténeti világháborús emlékeket kutató, Nagy Ferenc, Marozsán János, id. Filep János, valamint Néző István helytörténész, a sírok környezetének feltárását folytatták a leletmentést s láthatóvá tették a megtalált két sírt és környezetét. 2017. április 30–án a város polgármestere és a történelmi egyházak vezetői helyszínen győződtek meg a rendezetlen állapotokról s döntöttek a terület rendbetételét illetően és az azt követő munkálatokról, így a leendő I. világháborús emlékmű helyéről. Így már látható a leendő emlékhely helyszíne. A munkálatok tovább folytatódtak, Százvai László vezető református lelkész gondoskodó, irányító munkájával.

Több mint hatmillió forint lett az I. Világháborús Emlékmű számlaszámán

Ennek bizonyítéka az is, hogy 2017 május 15–ével, –250 ezer forint nyitással– számlát nyitott a Kisvárdai Református Egyházközség. Számla elnevezése: I. Világháborús Emlékmű. Számla száma: 11744034–2442315. Számlavezető Bank: OTP Bank NYRT. Ezen a számlaszámon már rajta van a Dr. Szilágyi László által felajánlott 1 millió forint. Ugyancsak a számlát gazdagította a MVM ZRt. 5.000.000 forintja, amit, Dr. Seszták Miklós kormánybiztos közbenjárásával sikerült megkapni. Dr. Károly Lajos főorvos 150.000 forinttal, a Történelmi Vitézi Rend – 100.000 forinttal támogatta az emlékmű megvalósítását. Kisvárda Város Önkormányzata –több 5.000.000 forintot biztosított az aszfaltút építésére, hogy a temető mindhárom bejárata össze lett kötve aszfaltúttal és így megközelíthető legyen az emlékmű. Az emlékmű a Régi Temető református részén, az egykori katonasírok (amelyekből ma már csak kettő van meg sajnos) közelében épült meg az Emlékmű Százvai László vezető református lelkész, gondoskodó, irányító munkájával sikerült a már 1924–ben tervezett emlékmű 2018–as megvalósítása.

Az Emlékmű

–A korábban akácossal sűrűn benőtt területet megtisztítottuk, az emlékművet pedig a környezetéből kiemeltük. Három lépcsőfokon lehet majd fellépni a talapzatra. A talapzat 6,5 méter átmérőjű térkövezett kör, melynek hátsó részén három "fal" áll majd. A falak faragott mészkőburkolatot kaptak. Mindhárom falon 80x200 cm méretű gránit tábla lesz elhelyezve, melyekből a szélső kettőn az első világháborúban elhunyt kisvárdai hősök neve és az szerepel, hogy hány évesen haltak hősi halált. A középső táblán olvasható, hogy mi ez az emlékmű, ki állíttatta. A falak szándékosan nem érnek össze, és szögben megtörve helyezkednek el, a tetejük pedig íves lesz. Az ívek a Koronás Magyar Címerben található hármas halomra utalnak, a széttagoltság pedig az elő világháborút lezáró Trianoni Diktátumra utal. Az emlékmű kivitelezője Lovácsi Róbert sírköves vállalkozó. A névsor összeállításában Néző István helytörténész volt segítségünkre.

Lapidaris kő az emlékművön

–Különlegessége az emlékműnek, hogy a Kisvárdán megszülető Lapidaris kő (NFC Chippel) a városban és az országban is ezen az emlékművön kerül először elhelyezésre. A technológia lehetővé teszi, hogy bármely NFC chippel szerelt mobiltelefonnal az emlékművön elhelyezett Lapidaris követ megközelítve a telefon csatlakozik az emlékmű Lapidaris oldalához, ahol a táblákon olvashatóakon túl sokkal több adathoz és információhoz férhet hozzá a látogató. (A hősökről rendelkezésre álló sokkal több információ, több hősről fotó, az emlékmű részletes leírása, a támogatók névsora stb.) – mondta befejezésül Százvai László vezető lelkész.

- Vincze Péter -