Lucernasavó és izomfeszítő berendezés

Nyíregyháza - Újabb tudományos és innovációs kihívások előtt állnak a megyénk középiskolásai.

Ismét ifjú feltalálók és tudósjelöltek felkutatását tűzte ki célul minisztériumi támogatással a Magyar Innovációs Szövetség, méghozzá oly módon, hogy immár 28. alkalommal hirdettek október elején Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

Ezúttal a jelentkezési határidőt is kitolták egy hónappal, és a középiskoláknak november 28-áig van idejük eldönteni, mely diákjaikkal és témákkal pályázzanak. Azt már most borítékolni lehet, hogy a szövetségnek nem is nagyon kell majd kutatnia, hiszen a magyar tanulók között jócskán akad kimagasló képességű, korát meghazudtoló tehetséggel megáldott, így szűkebb pátriánkban is.

Hogy megtudjuk, milyen műszaki és természettudományos problémát forgatnak a fejükben a szabolcsi gimnazisták, amelyek megoldására saját ötletük is van, mindjárt fel is kerestünk két megyebeli oktatási intézményt, vagy ha úgy tetszik, műhelyt. Mindkettőről többször írtunk már, de érdemes időnként benézni hozzájuk, hogy mit főznek a „boszorkánykonyháikban”.

Megnézik, mi a világtrend

– Valamilyen környezetünkben fellelhető, valós probléma, amire megoldást kell keresni, mindig van. Egy komoly irodalomkutatással már csak azt kell megvizsgálni, hogy újszerű-e – fogadott bennünket Zsigó Zsolt, a nyíregyházi NySZC Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium szakvezető tanára, utalva az őszi verseny elvárásaira. Ám ahol az elmúlt három évben egy első és két második díjat is elhoztak az iskolájuknak – a korábbi harmadik helyekről és a számtalan kiemelt díjról már nem is beszélve –, ott ez aligha okozhat gondot. Zsigó tanár urat ismerve – aki nem mellesleg digitális pedagógiai szakértő is –, nála a legőrültebb ötlettel is elő lehet állni. Így lett korábban jeltolmács kesztyűjük, vízalatti kutatórobotjuk, mérésadatgyűjtőjük, és még ki tudja, mi minden.

– Ezer diákból már csak a statisztika miatt is kell, hogy legyen 3-4 tehetség egy ilyen iskolában, mint a mienk, de külsősök is gyakran megkeresnek egy-egy remek ötlettel. Tehát mindig van feladat és muníció, legutóbb Balatonfüreden jártunk egy informatikai konferencián, ott leszünk Portugáliában a magyar delegáció tagjaként és utazunk Rómába is – sorolta a mesterpedagógus, leszögezve, hogy várhatóan két projekttel biztosan beneveznek. – Először is Rómában, a Maker Faire-en megnézzük, mi a világtrend: mikrokontrollerek, új chipek, 3D nyomtatás? De most úgy látom, hogy bizonyosan továbbfejlesztjük a vízalatti kutatórobotunkat. Használnunk kellene nyílt vízi mérésekre, de hogy mi kerüljön a kutatás fókuszába, ahhoz kérünk majd egy kis segítséget a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékétől. Aztán fordítunk az irányon izomfeszítő berendezésünknél is, és megpróbálunk a protézisek egyszerű mozgatása felé elmenni. Ha az elektromiográfiás módszerrel meg tudnánk mozdítani legalább az ujjakat egy protézisen, azzal sokat tudnánk segíteni a végtaghiányos embereknek – összegezte a terveket Zsigó Zsolt.

Izgalmas kutatási témák

Azt viszont már dr. Koncz Gábor biológiatanár mesélte el lapunknak, hogy a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban is lehet rátermett kutató diákot találni, akik például a Kutató Diákok Szövetségének a versenyein is rendszeresen előállnak valamilyen önálló kutatási eredménnyel. Nem is hinnénk, mi mindenen törik a fejüket: két éve egy diákjuk, Karászi Aliz a „szürke vizek”, vagyis a háztartási szennyvizek környezetbarát tisztítási lehetőségeivel foglalkozott. Egy másikuk a negatív gondolkodás hatását vizsgálta a pszichoszomatikus betegségekre, míg a harmadik a növényi sejthalálfolyamatokat kutatta, vagyis a növények életének a meghosszabbításáért fáradozott.

Válasz korunk gondjaira

– Fontos kiemelni, hogy ezek a diákok rendre angol nyelven versenyeznek, vagy versenyeztek, ugyanis nem egy közülük már „kirepült vagy kirepülni” készül tőlünk. Filipcsuk Péter, egykori tehetségünk az orvosira jár, az említett Karászi Aliz pedig – aki az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciáján ezüstérmes lett Belgrádban – érettségire készül. Ami pedig a mostani tehetségkutatót illeti, erős a gyanúm, hogy a lucernasavó vizsgálati projektünkkel indulunk majd. A nyersen levágott lucerna nedvei olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek segítségével egyfajta választ adhatnánk korunk élelmezési problémáira. A lucernában sok a fehérje, de az igen magas energiatartalmú savója akár emberi fogyasztásra is alkalmas lehetne, tápszereknél, táplálékkiegészítőknél alkalmazhatnák. Ugyanakkor jó irány volna a jövőben, ha a biológiát össze tudnánk hozni a robotokkal, ami már a mesterséges intelligencia határát súrolja – tekintett előre Koncz tanár úr, majd hozzátette: – Sok segítséget kapunk a Nyíregyházi és a Debreceni Egyetemtől, akik ma már szívesen mentorálják a diákjainkat, hiszen így akár meg is nyerhetik őket maguknak.

- Matyasovszki József -