Úrnapi szentmise és belvárosi körmenet (fotók)

Az egyházi év egyik legnagyobb ünnepét, úrnapját ülték a katolikusok vasárnap. Úrnapján az eucharisztiában valóságosan jelen lévő Krisztust vallják meg a hívő emberek. 

A nyíregyházi főplébánia életében az úrnapja megünneplésének különleges formája hagyományként van jelen. Ilyenkor nemcsak az egyházközség apraja-nagyja ünnepel együtt, hanem a város többi katolikus híveinek közössége is csatlakozik az ünnephez, az úrnapi szentmisén és a belvárosi körmeneten több mint ezer ember vesz részt, és tesz együtt tanúságot Jézus Krisztusba vetett hitéről. 

Körmenet 

Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor az albigens és a valdi „újító” keresztények vitatni kezdték Krisztus valóságos jelenlétét az eucharisztiában. 1209-ben a belga Liège városában Szent Julianna Ágoston-rendi szerzetesnővér látomásokban kapott felszólítást az eucharisztia tiszteletére. Teológiai alapot adott hozzá az 1215-ben tartott lateráni zsinat, mely az átlényegülés tanával a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé való átváltozását hirdette. IV. Orbán pápa 1264-ben elrendelte úrnapja ünnepét, és ezután épült az ovietói dóm a bolsenai csodát őrző ereklye tiszteletére. Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az oltáriszentséget, később díszes szentségtartót készítettek.