Maximális teljesítménnyel készül az űrutazásra

– Ez nem egyszerű felkészülés, hanem jelentős életmódváltás, amely az alvástól a táplálkozáson át egészen a testmozgásig, az élet szinte minden területére kihat. A HUNOR egy tudományos program, így az egy-másfél évig tartó kiképzés alatt nem elég a hibátlan fizikumot elérni, hanem rengeteg műszaki és tudományos kompetenciát is el kell sajátítanunk, ami pedig csak úgy lehetséges, ha nagyon precízen, pontosan összeállított és felépített programot hajtunk végre – árulta el a kiválasztás óta eltelt csaknem nyolc hónap feladatairól Kapu Tibor. A nyíregyházi születésű mérnök egyike annak a négy űrhajósjelöltnek, akik közül egy kutatóűrhajósként vehet majd részt egy 30 napos űrrepülésen, várhatóan 2024 vége és 2025 eleje között. A leendő űrhajós a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén döntően magyar fejlesztésű tudományos kísérleteket hajt majd végre, míg három társa a Földről segíti munkáját.

Pilótavizsga és túlélési gyakorlat

Nyáron, mikor Tibor egy tehetségprogram díjátadójának apropóján haza látogatott, lapunknak elmondta, elképesztő élmény volt számára Gripennel repülni, amivel több mint 40 percig volt fent a levegőben.

– A 7G az az erő, amivel a gyorsulás belenyom az ülésbe, az érzés magatehetetlenné tesz, mégis természetfeletti. Az első meglepődöttségem után imádtam a repülés minden percét – fogalmazott akkor. Mára már megszerezte kisgépes pilóta szakszolgálati engedélyét, s nemcsak erre büszke, hanem a 38 repült órára is.

A kiképzés alatt minden lehetséges és lehetetlen, azaz a legváratlanabb helyzetre is felkészítik a jelölteket, hiszen meg kell őrizniük a cselekvőképességüket, kontrollálniuk kell a tetteiket.

– A vízi kiképzésen megtanultunk biztonságosan vízbe érkezni, a víz alatt tájékozódni és megfelelően alkalmazni a mentőeszközöket. Mint a kisgyerekek úgy örültünk, amikor katonai zubbonyban, több méter magasból, teljes felszereléssel egy helikopterből beugrottunk a Holt-Tiszába, majd a mentőegységek kiemeltek minket – mesélte a túlélőképzéséről.

Az egyik feladat során csuklyában kellett vízbe ugrani, ami attól volt különleges, hogy a vizuális ingereket kiszűrve is pontosan és függőlegesen kellett érkezni a vízbe, mert így kerülhető el a sérülés. Nagy élmény volt számára megtanulni a menedéképítést, a különböző csomózási technikákat, az élelem- és vízszerzési, víztisztítási módszereket, de arra sem gondolt soha, hogy majd egyszer szikravetővel gyújt majd tüzet. Az elméleti és gyakorlati képzés mellett kiemelt hangsúlyt kap a sport, valamint az egészségi állapotuk folyamatos kontrollálása.

– Nagyon sokat, és nagyon jó irányba változott mindannyiunk fizikai állapota, a testünk látványos változáson ment át. A Semmelweis Egyetem által hathetente elvégzett teljeskörű spiroergometriaivizsgálat tűpontos képet ad az egészségi állapotunkról, ami nagyon jó, bár be kell vallanom, az első kettőnél még élveztük a terheléses EKG-t, ma már kevésbé – nevette el magát Tibor.

Százhúsz százalékot teljesíteni

– Minket is foglalkoztat, hogy vajon milyen szempont dönt majd egyikünk vagy másikunk mellett. Elképesztően komplex az értékelési rendszer, s bár tudjuk, hogy a végén csak egyikünk repülhet, mégsem a rivalizálásról szól az életünk – válaszolta a repülést firtató kérdésre, s megjegyezte: ugyanolyan motivált és elszánt, mint a felkészítés elején. – Látjuk, tudjuk és becsüljük a másik értékeit, ismerjük és tiszteljük egymást, kiváló a viszonyunk és ennek köszönhetően egységes csapatot alkotunk. Nem egymással, hanem önmagunkkal versenyzünk, hogy a legjobbat nyújtsuk önmagunkból. Természetesen csalódott leszek, ha nem én repülök, de amennyiben nem 100, hanem 120 százalékot tudok beletenni a felkészülésbe, ha mindent ennek rendelek alá, akkor nem tehetek majd önmagamnak szemrehányást. Ráadásul azokra is szükség lesz, akik itthon maradnak, és a tartalékra is, mert a kutatóűrhajósunknak a küldetés alatt ők adják a földi támogató szolgálatot – mondta.

Kísérletek és felajánlás

Megtudtuk, nagyon sokrétű lesz az a kutatómunka, amit az űrhajósnak az űrállomáson el kell végeznie. Az űrpaprika kísérlet során például növényt fognak termeszteni, de Holdkéreg-porból is próbálnak majd – többek között mikrogravitációval – építőanyagokat előállítani.

– Ez már közelebb áll a gépészmérnöki énemhez, anyagtudomány és gyártástechnológia – tette hozzá Tibor, s a dozimetria sem áll távolt tőle, hiszen korábban a munkahelyén ilyen sugármérők fejlesztésében is részt vett. A kísérleti eredményekről majd tudományos cikkek és értekezések készülnek, előadásokat tartanak annak érdekében, hogy azokat a legjobban tudják hasznosítani.

A kiváló csapatról mondott szavait erősítve elmesélte, négyük közös döntése volt, hogy kapcsolódnak a köztelevízió Jónak lenni jó! kampányához.

– Frissen, épp pár héttel korábban érkeztek meg a felvarróink, amiből limitált példány készült, így ebből egyet az aláírásunkkal együtt felajánlottunk. Nem vagyunk se focisztárok, se celebek, sem pedig híres emberek, így az elején kicsit aggódtunk, vajon lesz-e bárki, aki licitál majd a felajánlásunkra, de örülünk, hogy a 100 ezer forintos kikiáltási ár duplájával tudtunk hozzájárulni a jótékonysági kezdeményezéshez – fogalmazott Tibor.

Beszélgetésünk során meghatározónak nevezte a Sándor-palotában tett látogatásukat, ahol Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a négy űrhajósjelöltünket.

– Nagyon közvetlen hangulatú, kötetlen és hasznos beszélgetés volt, jólesett az államfő HUNOR iránti érdeklődése és figyelme – jegyezte meg Tibi.

Karácsonyi hagyományok

– A cikkekre vágott almából mindenki kap egy darabot, így szimbolizálva azt, hogy a család tagjai együtt alkotnak egy tökéletes egészet, mint amilyen az alma is – avatott be minket a nagyszülőktől megmaradt karácsonyi családi hagyományokba, s már nagyon várja, hogy az ünnepet együtt tölthesse a családjával Nyíregyházán.

– Az almaszeleteken túl a mi karácsonyi menünkből sosem hiányozhat a bableves és a törtbab sem. Az pedig a Kapu család védjegye, hogy mákosbobájka is készül. Végtelen szeretettel őrzöm annak emlékét, ahogy nagymamámnál a nagyon nehéz darálóval őröljük a mákot, ami porcukorral és tejjel nálunk nem kiflire, hanem a gubatésztára kerül – árulta el Tibor, s hozzátette: természetesen figyelniük kell az étkezéseikre is, amiben táplálkozástudományi szakemberek segítik őket, azonban karácsonykor engedélyezett egy kis bűnözés, ám tudják, hol a határ, betartják az ajánlásokat.

Januárban folytatódik a felkészülés

– A feszített tempó és a szigorúan beosztott programok miatt a személyes találkozások száma jóval kevesebb lett, s a mostani szabadság alatt ezeket szeretném bepótolni nemcsak a családtagjaimmal, hanem a barátaimmal is. Csak pár napot töltök Nyíregyházán, mert már 26-án a családdal együtt jövünk vissza a fővárosba, hogy másnap színházba menjünk. Majd év végén elutazom külföldre, az lesz az igazi kikapcsolódás időszaka, hogy aztán január második hetétől teljes erőbedobással folytatódjon a felkészülés.

– Már álmodtam arról, hogy szkafanderben ülök az űrhajóban, de azt még nem, hogy az űrhajó repül is velem. Abban bízom, hogy ez utóbbi a valóságban megtörténik majd, addig pedig, amikor felnézek az égre – bár ritkábban teszem, mint szeretném –, egyre inkább azt érzem, hogy csupán karnyújtásnyira van a világűr – mondta búcsúzóul Kapu Tibor, aki talán vármegyénk második kutatóűrhajósaként meghódíthatja a világűrt.