Kötetlenül oktatásról, nevelésről, döntésekről

Aki eljön ide, a világ végére, csak barát lehet, de számunkra itt kezdődik a világ – ezzel köszöntötte a kárpát-medencei magyar pedagógus szervezetek képviselőit péntek reggel Sonkádon a település polgármestere, Iszák Tibor.
– Az elmúlt években rendezett eseményeinken több mint 4 ezer pedagógus vett részt: ők jó hírét viszik a településünknek, s visszavágynak ide. Egyrészt azért, mert értékes és hiteles információkhoz juthattak, másrészt pedig azért, mert érzékelhették a vendégszeretetünket, s azt a családias hangulatot, ami Sonkádot jellemzi – tette hozzá a polgármester.

Őszinte beszélgetések

Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő ifj. gróf Andrássy Gyulát, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó közös külügyminiszterét idézte – a politikus annó úgy fogalmazott: „Ránk nagyobb kötelességek nehezednek, mint bármely más generációra Magyarország ezeréves történelmében”. – Minden korszak politikusai úgy gondolják, hogy az ő feladataik a legnehezebbek, és tény, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Azt látjuk, hogy elbutul a nyugati világ és nem lehetünk nyugodtak emiatt. Felkészült pedagógusokra van szükség, hiszen nem mindegy, mit és hogyan adnak át a következő generációknak – mondta a képviselő és hozzátette: ez az esemény, aminek hosszú évek óta ad már otthont Sonkád, lehetőséget ad az őszinteségre: arra, hogy a pedagógusok, s az intézményvezetők beszélgessenek egymással, s hogy közelebb kerüljenek a döntéshozókhoz.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke azt mondta, az oktatási rendszer nehezen mozdul, és az eredmények sem egyik pillanatról a másikra jelentkeznek. – Az iskolafenntartás nem a hatalomról szól, hanem az esélyegyenlőségről, s a korábban véghez vitt centralizáció ezt a célt szolgálta: azt, hogy az állam ugyanannyi pénzt költsön egy budai iskolába járó diákra, mint egy Sonkádon tanuló fiatalra – mondta.

Személyre szabott fejlesztés

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azokról a területekről beszélt, amelyeken az elmúlt években előrelépés történt. Az egyik ilyen a tantárgyi mérések kifejlesztése: mint mondta, minden releváns tárgyból mérik a diákokat, a cél pedig az, hogy az egyes intézmények az adatok birtokában, az erősségek és gyengeségek feltárása után egyénre szabott fejlesztéssel segíthessék a tanulóikat. Elmondta: korábban jellemző volt, hogy a kisebb településekre nehéz volt munkaerőt találni, és hiába volt egy pótlék, ami a hátrányos helyzetű falvakban tanító pedagógusoknak járt, azt nem mindenki kapta meg. A tavaly elfogadott törvény immár kötelezővé teszi, hogy bizonyos településeken  és feladatellátási helyeken az esélyteremtési pótlékot megkapják az ott tanítók  – bíznak benne, hogy ez megoldja e régi problémát.

Külső és belső ellenőrzés

– Megújult a teljesítményértékelés rendszere is: az elmúlt tíz év alatt 100 ezer kolléga esett át a minősítésen, de kiderült, hogy a pedagógusok munkáját csak minden második esetben értékeli a saját igazgatója. A külső és belső ellenőrzés szabályozása még előttünk áll, és ez nagyon fontos, hiszen azt szeretnénk, hogy a bérezés függjön a teljesítménytől, e téren pedig megnő majd az intézményvezetők mozgástere – mondta az államtitkár, aki úgy fogalmazott: hosszú küzdelem után nyílik lehetőség a pedagógusok bérfejlesztésére, február 5-én pedig mindannyian az emelt bérüket kapják majd kézhez. Az államtitkár beszélt még az oktatás digitalizációjáról, az ukrán menekült gyerekek oktatásáról, és a nyugdíjas pedagógusok tovább-foglalkoztatásáról is, mindezek mellett fontos feladatnak nevezte a továbbképzési rendszer átalakítását. Mint mondta, ez eddig szinte csak eu-s pénzekből valósult meg, a jövőben pedig rákényszerülünk, hogy saját forrásból, s nem uniós célok mentén gondoljuk ezt újra.

Az innovációban javulnunk kell

– Szilárd alapokra van szükség ahhoz, hogy a szakképzés, a  felsőoktatás és a felnőttképzés képes legyen reagálni a magyar gazdaság kihívásaira,  hogy innovatív és versenyképes legyen – jelentette ki prof. dr. Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára.
– A magyar diákokban, hallgatókban és oktatókban van kraft, a hazai egyetemek képesek felvenni a versenyt a világ legjobb intézményeivel. A felsőoktatás struktúrájának átalakítása sikeres volt, hiszen javultak az oktatási és a kutatási teljesítmények, ahogy a bevételvonzó képesség is. Az innováció terén javulnunk kell: több szabadalomra van szükség, és azt szeretnénk, ha minden második diák dolgozna, a munkájáért pedig kreditet és bért is kapnának – mondta.
A találkozón szó esett még az oktatás állami fenntartásának lehetőségeiről, a szakképzés jelentőségéről, az oktatási jogokról, s a pedagógusképzés gyakorlatáról is.