Nem létező gabonát mutatott fel fedezetként - 800 milliót csalt

A férfi 2008 és 2009 között egy gabonatermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetőjeként háromezer tonna gabona közraktározsására kötött szerződést. Úgy nyilatkozott a közraktár felé, hogy a gabona a tulajdonában van, és az per, teher és igénymentes. Ez alapján kapta meg a közraktárjegyeket.

Ezt használta fel a hitelfelvételhez. A vállalkozó ezen időszakban ugyanezt a gabona mennyiséget további két másik közraktárnál is az elsőhöz hasonló módon közraktároztatta, majd a kiállított közraktárjegyek fedezete mellett újabb hitelt vett fel. Így összesen 800 millió forinthoz jutott, amelyet a banknak nem fizetett vissza.

400 milliót költött el

A nyomozók megállapították, hogy a mélykúti vállalkozó nem csak a saját cége által termelt gabonát közraktároztatta, hanem környékbeli gazdák által a részére bértárolásra átadott gabonával is hasonló módon járt el, úgy, hogy annak ellenértékét a gazdáknak nem fizette meg. Több gazdával pedig úgy egyezett meg, hogy azok műtrágyát vesznek tőle, minek ellenértékeként különböző pénzeszközökben (készpénz, értékpapír, stb) fizetik ki. Hiába kapta meg az áru ellenértékét, a műtrágyát nem adta oda.

A nyomozás feltárt egy másik esetet is, melyben 1500 tonna gabonát adott el egy gazdasági társaságnak, aki még mielőtt elszállította volna az árut, akkor tudta meg, hogy a mélykúti vállalkozó azt közraktároztatta, ezért nem lehetett volna a közraktár engedélye nélkül elszállítani és értékesíteni sem.

A bűncselekménnyel megkárosított egy bankot, két közraktárt, két gazdasági társaságot és 18 magánszemélyt (őstermelőt). A bűncselekmények összes elkövetési értéke meghaladja a félmilliárd forintot, a tényleges kár mintegy 300 millió Ft. A nyomozóhatóság lezárta a vizsgálatot és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségnek ezen a héten elküldi.

- Független Hírügynökség -