A tömegvonzás szerepe

2019.07.17. 13:56

Nem ember műve a hőmérséklet ritmikus változása?

Egy magyar kutató arra a felismerésre jutott, hogy a globális felmelegedés 2030 után szakaszosan alábbhagy. Dávid Mihály szerint minden azon múlik, hogy az Uránusz bolygó deklinációja ekkortól csökkenni fog.

A hőmérsékleti anomáliákat is nagyban produkáló klímaváltozást az általánosan elfogadott nézetek szerint az emberi civilizáció káros hatásának, a túlhajtott technikai fejlődés riasztó következményének szokás tekinteni. Ebből természetszerűen következik, hogy ezt a folyamatot a legtöbben a káros emberi tevékenység megfékezésével gondolják megállítani.

Egy magyar mérnök, Dávid Mihály kutatásai szerint viszont a hőmérsékleti anomáliákat és magát a klímaváltozást más okokkal is összefüggésbe lehet hozni: mert a tömegvonzás jelenségének felderítésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

Dávid Mihály szerint hamis rémkép, hogy a klímaváltozás folyamatosan rossz irányba mutatna

Kérdésünkre válaszolva a kutató elmondta, hogy a klíma változását több tényező okozza, s fontos kiemelt figyelmet fordítani arra is, hogy ezen tényezők egyike a Föld és az égitestek helyzetének egymáshoz viszonyított váltakozása. Ez pedig olyan jelenség, amelyre az emberiségnek nincsen kihatása.

Ennek felismerése azért fontos, mert véleménye szerint

a médiában ehhez képest aránytalanul nagy számban jelennek meg azok a vészjelzések, amelyek az emberiség földi jelenlétére visszavezethető – egyébként szerinte is valós – okokat, a túlnépesedést és a természetrombolást tárgyalják.

Az emberiség valóban az utolsó órában van ahhoz, hogy az élhető Földet még megmenthessük. Ha azonban ez sikerülne is, az a klíma változását nem állítaná meg.

A hőmérséklet ritmikus változása elsősorban ugyanis nem az emberi tevékenység következménye

– állítja Dávid Mihály.

Meglátását Milutin Milanković munkájával támasztja alá, mely megmutatta, hogy a jégkorszakok ismétlődése a Föld és a Nap viszonylagos helyzetének következménye. Ez igaz még akkor is, ha Milankovic elméletéből hiányzik a tömegvonzás hatásainak figyelembe vétele – teszi hozzá.

Dávid Mihály arról is beszámolt, hogy

a hőmérséklet és a klímaváltozások témakörét mintegy 45 éve kutatja, s mérnöki képzettsége alapján már a kutatás kezdetén tudta, hogy a levegő földfelületi mozgatását az égitestek tömegvonzása is szabályozza.

A kutatásnak azt kellett tisztáznia, hogy ez milyen módon történik, s ezt ma már be is tudja mutatni.

Kutatási eredményeinek kifejtése során három tudományos kutató – Gilbert Walker, Eduard Brückner és Kontur István –munkásságára is utal, hozzátéve azonban azt is, hogy ők vizsgálataik jelentőségét a maguk munkássága idején nem ismerték fel.

Ennek magyarázatát abban látja, hogy a három kutató, időben és térben külön-külön dolgozott. Egymás eredményeit nem ismerték, nem összegezhették, emellett a meteorológia és a tömegvonzás kapcsolata bennük fel sem merült, hiszen a meteorológusok számára ez a gondolkodásmód még ma is idegen. A három tudós munkájának szintézisét neki kellett tehát elvégezni, s mindehhez még hozzátette a tömegvonzással kapcsolatos kutatások eredményeit – mondta Dávid Mihály, aki

nem tart attól, hogy ha deklaráljuk: a tömegvonzás hatásai is közrejátszanak a hőmérsékleti anomáliák kialakulásában, az megváltoztatja, felülírja azt a felismerésünket, hogy az emberiség mohón, gátlástalanul és átgondolatlanul használja fel a Föld erőforrásait.

Dávid Mihály szilárd meggyőződése, hogy a hőmérsékleti anomáliák és Föld erőforrásainak felelőtlen használata két külön téma, amit korábban egy vezető meteorológus (mivel a valódi okot nem tudta), egy akadémiai dolgozatban összemosott. Azt viszont ő is elismeri, hogy ma is nehézséget okoz ezeknek a kérdésköröknek az értelmes szétválasztása.

Dávid Mihály nem tért ki az elől a kérdés elől sem, hogy nem tart-e attól, hogy ha az elmélete elfogadottá válik, az felmenti a környezetszennyező iparágak vezetőit, valamint az őket támogató kormányokat a környezettudatos döntések meghozatala alól.

Először is azt hangsúlyozta, hogy a tömegvonzás jelentőségének és hatásának felismerése meglátása szerint nem elmélet – ami vagy igaz, vagy nem – hanem tény. Ezt kiegészítve viszont

némi szkepszissel nyilatkozott arról, hogy a környezetszennyező iparágak mire és hogyan reagálnak a tudományos világ felismerései közül.

„Ők nem törődnek azzal, hogy mi és hogyan mozgatja a levegőt, őket kizárólag a profit érdekli. Tömegvonzás mindig volt, és mindig lesz, függetlenül a nagytőkések gondolkodásától” – jelentette ki Dávid Mihály.

Felmerülhet persze az a kérdés is, hogy

ha a ciklikusan ismétlődő hőmérsékleti anomáliákat függetleníteni lehetne az emberi tevékenység káros hatásaitól, az valamiféle hamis biztonságérzettel kecsegtethetné az embereket, jóllehet ennek a biztonságérzésnek mindent összevetve még sincs alapja.

Dávid Mihály erre a felvetésre azt a választ adja, hogy a biztonság- és a bizonytalanságérzet nagyon is relatív kategória.

A klíma változása szerinte is tény, történelmi és tudományos tapasztalat. Ám, hogy ez a tendencia folyamatosan „rossz” irányba mutatna, az hamis rémkép.

Erről épp most állított össze A tömegvonzás szerepe a levegő hőmérséklet-anomáliáinak kialakulásában címmel egy rövid tanulmányt, amelyben egzakt módon mutat be több száz évre visszamenőleg ellenőrizhető tényeket. Mint mondta, ezt a kutatási anyagát nemrégiben eljuttatta vezető magyar politikusoknak és tudományos testületeknek is.

Meglátása szerint

a globális felmelegedés nem elsősorban az emberi tevékenység következménye, hanem abból ered, hogy a tömegvonzó erők jelenleg az északi féltekére terelik a meleg légtömegeket, s ezzel párhuzamosan a déli féltekét viszont lehűtik. Egyik tanulmányában úgy számítja, hogy az Uránusz bolygó deklinációja 2030 után csökkenni fog, ezért a felmelegedés átmenetileg le fog állni.

„Az, hogy a felmelegedés a 2030 után folyamatosan nem emelkedik, hanem szakaszosan csökken, biztosra vehető. A viszonylag meleg időszak folytatódása csak esetleges lehet, és csak alacsonyabb hőmérsékleten történhet” – ismertette számításainak eredményeit Dávid Mihály, aki szerint nincs okunk félteni a jövőnket.

Mint megjegyzi,

a 2030-ig terjedő tíz év a Föld életében csak egy pillanat, s bár ez idő alatt is változik majd az ökoszisztéma, de tíz év alatt az addig még kitartó hőmérsékleti anomáliáktól nem borulhat fel a rendszer. A tengerek szintjének emelkedése tíz év alatt nem lehet katasztrofális.

Részben azért is, mert a víz egy része a déli féltekén jég formájában lerakódik – hívja fel a figyelmet Dávid Mihály, utalva arra, hogy a klímaváltozás 84-90 éves ritmusát a gleccserek életében osztrák kutatók már mintegy ötven éve kimutatták. A gleccserek ilyen ütemben olvadnak és híznak – mutat rá a jelenség ciklikusságára Dávid Mihály.

Névjegy

Dávid Mihály (82) a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1966-ban az általános mérnöki karon. A meteorológia és a tömegvonzás témaköreinek kapcsolatát 1972 óta kutatja. Eredményeit az MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága előtt 2007-ben ismertette A Föld működtetője a tömegvonzás című előadásában. Kibővített kutatási eredményeit legutóbb az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar konferenciáján mutatta be 2016-ban A Föld egyes részeinek mozgása a gravitációs hatások tükrében címmel. Mint előadásaiban is kifejti: saját kutatásain túl három tudós – Gilbert Walker, Eduárd Brückner és Kontur István – eredményei voltak a segítségére. Kutatásai eredményei alapján 1974 óta minden évben elkészíti az éves hosszú távú időjárási előrejelzést, amely a nyilvánosságban számításai szerint mintegy 200 ezer érdeklődőhöz jutott eddig el.

 

Ezek is érdekelhetik