Szakértői telefon - „Addig kell elkapni, amíg nincs baj”

Miskolc - Egy teljes órán át válaszolt olvasóink stroke-kal kapcsolatos kérdéseire a főorvos.

A legfontosabb tudnivalókat összegezve először a stroke rizikófaktorait sorolta föl dr. Valikovics Attila, a megyei kórház ideggyógyászatának osztályvezető főorvosa. A stroke-ra (ezen belül mind az agyi érelzáródásra, mind az agyvérzésre) hajlamosító tényezők: a magasvérnyomás betegség, a cukorbetegség, az alkohol, a fokozott stressz, a dohányzás. Ritkán, de létezik a stroke-ra való genetikai hajlam is, de ez általában fiatal korban alakul ki. Gyanú esetén érdemes speciális genetikai vizsgálatot végeztetni, amire Budapesten van lehetőség. A betegség alaptünetei: hirtelen fellépő (nem véletlenül hívják szélütésnek) féloldali végtaggyengülés-, vagy -bénulás, látászavar (pontosabban látótérkiesés), beszédzavar, az arc félrehúzódása, erős szédülés. E tünetek észlelése esetén minél hamarabb kórházba kell juttatni a beteget, mert a vérrögoldó kezeléstől (amennyiben vérrög gátolja az agy vérellátását) csak 3 órán belül remélhető eredmény. Ezt követően elhalnak az agysejtek, menthetetlenül bekövetkezik az agylágyulás.

A stroke lefolyásának három időszakát tartják számon: az első 3-4 nap a túlélésé, a következő 3-4 hét az akut kórházi kezelés időszaka, a következő 6 hónap-1 év a maradványtünetek javulásának ideje.

Elsődleges, másodlagos megelőzés

Dr. Valikovics Attila nem győzte hangsúlyozni, hogy a rizikófaktorok megléte esetén szükség van a rendszeres belgyógyászati felülvizsgálatra és kontrollra - ez az elsődleges vascularis-megelőzés. Volt olvasó, akinél vélhetően nem stroke (vagy ha igen, csak kisebb vérrög gátolta a keringést, ami fel is oldódott), hanem inkább agyérgörcs okozott átmeneti beszédzavart, ám neki is azt tanácsolta a főorvos, hogy forduljon a stroke szakambulanciához, mert „addig kell megelőzni, amíg nincs baj”. A másodlagos stroke-megelőzés, mint többen kérdezték, azoknál jön szóba, akik túléltek már egy stroke-ot. (Aki egyszer már átesett rajta, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megismétlődik, méghozzá leggyakrabban egy éven belül.) Az ő számukra szóló szakmai javallat, hogy ne hagyják abba a speciális gyógytornát, rendszeresen (fél- egy évente) jelenjenek meg a stroke-, vagy ideggyógyászati ambulancián, illetve a stroke-rehabilitációs rendelésen. Tartsák be az életmódra vonatkozó utasításokat, a felírt gyógyszereket rendszeresen és a szakorvos által meghatározott ideig szedjék.

Mikor kell műteni?

Ha súlyos nyaki érszűkületet fedeznek fel valakinél (eléri vagy meghaladja a szűkület a 70 százalékot), akkor műtétet javasolnak, tudtuk meg dr. Valikovics Attilától. S bár annak is van kockázata (mint ahogyan a foghúzásnak is), még mindig kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy a beteget utoléri az agylágyulás. Az érfali lerakódás műtéti eltávolítása helyett bizonyos esetekben a stent-beültetést (endovascularis eljárás, amely során egy „rugóval” szétfeszítik a szűkült érszakaszt) szokták javasolni, ismertette a lehetőségeket egy férfi olvasónk kérdésére a főorvos.

ÉM-SzK