Hajdúszoboszlón élni jó

Hajdú-Bihar - Városüzemeltetésre a megyeszékhelyen fordítanak a legkevesebb összeget.Sokféle tényezőből tevődik össze, hogy mennyire élhető egy település, melynek önkormányzata leginkább a lakosság komfortérzetének a növelésével tehet ezért a legtöbbet. Ezek közé tartozik a belterületi utak és járdák állapota, a téli síktalanítás az utcák közterek tisztasága. Hogy milyen utakon közlekedhetünk, milyen körülmények között juthatunk el mindennapi tevékenységeink színhelyére.

Ezzel kapcsolatban a megyeszékhelyen időről időre felteszik a kérdést egyes debreceniek: miért kell magukat másodrendű állampolgároknak érezniük. Sokan gondolják úgy, hogy a belváros kivételével keveset költ városfenntartásra az önkormányzat, inkább látványberuházásokkal ellensúlyozza a hiányosságokat. Lehet vele vitatkozni, a de számokkal nem, s azok azt mutatják, hogy a csaknem 31 milliárdos idei éves költségvetés 5,5 százalékát teszi ki a városüzemeltetésre betervezett összeg, míg például Hajdúszoboszlón több mint a 10 százalékát. Még érdekesebb, hogy idén síktalanításra a fürdővárosban 53,3 millió forintot állítottak be, a megyeszékhelyen pedig ötvenet. Megyei körképünkből további érdekességeket is megtudhatnak.

Több hó, latyak és kátyú

Sok jelzést kapunk az utak rossz állapotáról, de a belterületekre vonatkozóan csak a debreceniek panaszkodnak. Az igazsághoz tartozik, mostanában kevesebb a jelzés, hiszen több helyen is megkezdődött vagy már be is fejeződött az útfelújítás a megyeszékhelyen. Télen a hóeltakarítás elégtelensége miatt szintén csak a debreceniek dohogtak - tegyük hozzá, joggal, hiszen az utak állapota a más településekről érkezőket is meglepte. Többek között emiatt is kíváncsiak voltunk, más városokban mennyit költenek ilyen célokra.

Debrecenben kevesebb

Mielőtt a többi példát ismertetnénk, maradjunk még a debreceni költéségvetésnél, melynek a város honlapján is megtalálható rendeletében a következő szerepel: városüzemeltetési kiadások a 2012. évi 1.677.670 ezer forinttal szemben 2013-ra 1.723.982 ezer forint az előirányzott. Ez 90.312 ezer forint növekedést mutat, azonban a 2012. évi ki nem fizetett közel 165.000 ezer forint is terheli. Mindez a 31 milliárd 340 milliós költségvetés részeként.

Az arány 5,5 százalék, ami persze a korábbi években volt már ennél jobb is, de ez kevésbé vigasztalja a jelenben elégedetlenkedőket. Főleg, ha összehasonlítjuk például a hajdúszoboszlói adatokkal, ahol az 5 milliárdos főösszegből idén 521 millió 413 ezer forintot terveztek városüzemeltetésre. Ebből az első oldalon már említett síktalanításra előirányzott pénz nagysága kirívó, hiszen 3,34 millióval több, mint a jóval nagyobb területű, több utcájú Debrecené.

Jobbak a megyeszékhelynél

Maradva a téli teendőknél, a debreceniek közérzetén az sem javíthat, hogy ellentétben a megyeszékhely gyakorlatával Hajdúböszörményben 5 centiméternél nagyobb hó esetén indul a város utcáinak 40 százalékát érintő síktalanítás, és csak ott nem tolják el a havat, ahová nem férnek be a kotrók. Ilyen célra 12 milliót terveztek, de ha nem elég, akkor is el kell végezni a síktalanítást, mert a legfontosabb az utak járhatósága - fogalmazott Mező Imre az önkormányzattól. Hozzátette ez a keretösszeg áll rendelkezésére a munkákat végző, általuk megbízott városüzemeltetési intézménynek, de szükség esetén túl lehet lépni. Ami a kátyúzást, az utak karbantartását illeti, arra idén 22 milliót szánnak, de a korábbi években már nagyon sok utat rendbe tettek így most egy hét alatt végeznek.

HBN-ÉP