2014.10.16. 11:22
Nézőpont: Sétálunk, járkálunk
<em>Tömik magukba a csipszet. Most kicsit demagóg leszek: még véletlenül sem almát! Hozzá többnyire valamilyen cukrozott – többnyire barna – üdítőt, vagy a még drágább energiaital valamelyikét szürcsölgetik.</em> Galambos Béla írása.
Tömik magukba a csipszet. Most kicsit demagóg leszek: még véletlenül sem almát! Hozzá többnyire valamilyen cukrozott – többnyire barna – üdítőt, vagy a még drágább energiaital valamelyikét szürcsölgetik. Galambos Béla írása.
Az ásványvíz túl egészséges, almamustot meg aztán égen-földön nem árulnak. Utóbbit miért tenné bárki is, amikor egy értékesítési nehézségek közepette zajló szüret derekán tartunk, úgymond az alma hazájában. De hagyjuk is ezt, itt a szegény lányokról van szó. Bal kézben a zacskó és a flaska – értéke saccra ötszáz frics. Nem ejtik le, már rutinból fogják így.
A jobbkéz ugyanis szükséges az okostelefon fülre tapasztásához. Azonban nem ám három percre, hanem alkalmanként legalább harmincra. Ez bizony nem kis energiát emészt fel az elmúlt óra „életbevágó” eseményeiről trécselők szervezetében. Ugyebár ez a tök értelmetlen telekommunikáció sem két fillér naponta.
Mindenesetre ennyi pénzből, nap mint nap akár jól is lakhatnának másodmagukkal, méghozzá normális ennivalóból. Ja, hogy akkor jóval kevesebb éhezőről szólhatna a közbeszéd? Mutogatni csak könnyebb, mint beosztásra nevelni egész generációkat. Ki mondja meg ezeknek az előttem sétáló lányoknak is, hogy hatalmas tomporukat, hurkás csípejüket csakis saját hülyeségüknek köszönhetik?
