A „mesterséges” természet csodája

A bonsai egy mutatós, nem mindennapi szobadísz. Mesterségesen létrehozott 15-50 centiméteres, kőedénybe ültetett növény, mely sok gondozást és odafigyelést igényel. Jellegzetessége, hogy nem szimmetrikusan helyezik el a tálkában és gyökérzetének egy része is kilátszik. Lombozata egyenlőtlen oldalú háromszöget formáz. Ennek a magyarázata a japán nemzeti vallásban, a sintoista felfogásban keresendő: a Föld, a természet és az ember bűvös hármasát szimbolizálja. A bonsai-nál fontos szempont az esztétikum, hogy az ágak kedvező alakúak és elrendezésűek legyenek. Észrevehetjük, hogy a díszfák ága vagy páratlan számú, vagy kettő, mert a japán kultúrában a páros szám a mi tizenhármas számunkhoz „hasonlít”.

A bonsai kultúrájának kezdete 2000 évvel ezelőttre tehető, eredetileg Kínából származik. De a szerzetesek útjaik során Japánba is elvitték a miniatűr fa szeretetét. Ott, több száz év alatt tökéletesítették ki a bonsai fák művésztét, saját esztétikai és kultikus elképzeléseik alapján. A japánok „asztali kertészetének” legfőbb célja, hogy az annyira szeretett és tisztelt környezetet közelebb hozzák az emberhez.

A legenda

Sokan úgy gondolják, hogy a bonsai-t már sokkal korábban is ismerték, csak mágiával magyarázták. Az egyik fennmaradt történet egy japán császár Csin Si Huang varázslójához köti a „mini fák” születését. A céljai eléréséhez kegyetlen módszereket is használó uralkodó félt a megtorlástól, ezért mindig váltogatta palotáit, de ragaszkodott a kedvenc tárgyaihoz, növényeihez. Így mágusa lekicsinyítette a császár fáit, hogy azokat is mindig magával vihesse, így született a bonsai.

Nagy Kitti