Tisztelet a vadnak!

2019.12.15. 07:00

Diana kacsintott a vadászokra

A Hoportyó Vadásztársaság tagjai szép trófeákkal gazdagították gyűjteményüket.

Nem mondhatja a Nyírgelsén élő Zoltai László, hogy nem fogadta a kegyeibe Diana, a vadászat istennője, hiszen ezen az őszön sok szép élménnyel lett gazdagabb. Éppen egy hete a Horgász, vadász oldalunkon mutattuk be annak a hatalmas vadkannak az elejtését, amit már két éve szeretett volna terítékre hozni.

Az elmúlt hetekben szinte minden este kiült a magaslesre, így a vadkan mellett több süldőt is elejtett. Az idei ősz azonban nemcsak vaddisznótörténeteket tartogatott Zoltai László számára, ugyanis sikerült terítékre hoznia egy gímszarvasbikát is a nyírgelsei határban, az úgynevezett Bereznyák Mari-dűlőben.

Több évtizedes tapasztalat

– A vadgazdálkodás alapvető szempontja, hogy az idős vagy a selejt bikákat kell a vadászoknak elejteniük. Ennek elbírálása nagy szakértelmet igényel, több évtizedes tapasztalatra van szükség, ugyanis a fiatal, élet­erős bikák kilövése mínuszpontokkal jár.

Éppen ezért a vendégvadászok vagy a még „pálya­kezdő” vadászok a hivatásos vadásszal vagy kísérővadásszal mehetnek vadászni.

Én korábban dolgoztam hivatásos vadászként, több évtizedes tapasztalattal rendelkezem, így én már egyedül is vadászhatom

– magyarázta Zoltai László, aki a nyírgelsei és a nyírbogáti vadászokat tömörítő Hoportyó Vadásztársaság tagja.

– A vadásztársaság lehetővé tette a tagjai számára a szarvasbika-vadászatot. Többször láttam, illetve hallottam is bőgni egy bikát, amelynek az egyik agancsszára koronás volt, a másik pedig villás. Selejt bikáról volt szó, amit ki lehetett lőni.

Hála az istennőnek

– Azon a szeptember eleji vadászaton reggel kétszer is láttam, de nem mertem meglőni a ködös, párás, hűvös időben. Mikor harmadszorra is megláttam, egy fával megvertem néhányszor egy bokrot, s a hangra azt hitte, hogy egy másik bika van ott. Ahogy közeledett felém, a távcsövön keresztül még egyszer jól megnéztem, s láttam, hogy lőhető a szarvas – folytatta a vadász.

Zoltai László szarvasbikája

– A lövés után egy nagyot rúgott, s ellentétes irányban kezdett el rohanni. Vércsík jelezte, hogy merre futott, végül egy akácosban rátaláltam, feküdt a földön. Megadtam neki a végtisztességet, és hálát mondtam Dianának, ugyanis ez már az ötödik gímszarvasbikám volt.

Genetikailag fejlődhetett az agancsának egyik szára koronásra, a másik pedig villásra.

A szakemberek 8 évesnek bírálták el ezt a bikámat. Az igazi golyóérett bikák egyébként a 12 év felettiek, azoknál az új agancs már nem lesz nagyobb és nehezebb, sőt csökken az agancs mérete és súlya, vadásznyelven ezt úgy mondjuk, hogy az a bika már visszarak – tette hozzá befejezésül Zoltai László.

Ugyanarról a helyről

A vadásztársaság másik két tagja is hozott terítékre szarvasbikát szeptemberben.

Bákonyi Péter és Körtvélyessy Péter az elejtett bikákkal

A két vadászatban közös volt, hogy a Hoportyónak ugyanarról a helyéről céloztak a vadászok, Bákonyi Péter és Körtvélyessy Péter, de két különböző napon, illetve az egyikük reggel, míg a másik este ejtette el a szarvasbikát.

MML

Ezek is érdekelhetik