Lovasterápia testnek, léleknek

A lovasterápia a ló, a lovaglás és valamennyi lovas foglalkozás hatásait felhasználó komplex eljárás, melynek mozgásfejlesztő, gyógypedagógiai és pszichológiai hatásai is vannak – a legújabb eredményekről a Nyíregyházi Egyetem tudománynapi konferenciáján dr. Schéder Veronika, az egyetem docense számolt be.

Pócsik Gábor lovaskultúra-oktató több mint húsz éve foglalkozik terápiával, és azt mondja, szinte minden állapotban hasznosnak tekinthető a lovaglás, még az olyan esetekben is, ahol a mozgással óvatosan kell bánni.

– Nyelvi vagy beszédzavarral, kommunikációs problémával küzdőkkel foglalkozunk. Speciális nyerget használunk, így közvetlenebbül érintkezik az ember és a ló testmelege, izomzata, van rajta kapaszkodó, ezért tornagyakorlatokat is lehet végezni lovaglás közben – ismertette a munka menetét dr. Schéder Veronika, aki gyógypedagógiai lovaglásban szerzett képesítést.

A ló alapvető mozgásformái – lépés, ügetés és vágta – közül az elsőnek van terápiás értéke. A ló mozgása ellazítja az izmokat: a négyütemű, periodikus mozgásforma a ló gerincében rotatív mozgást eredményez, amit először a kliens csípője vesz át. A csípőről a gerinc oszlopon haladnak fel az impulzusok, melyek a nagyagykérgi központot is ingerlik.

– Egyszerre tudjuk stimulálni a teljes izom- és idegrendszert, erre más terápiás forma nem képes. A dadogó kliensek például a foglalkozás elején szaggatottan beszélnek, de egy fél órás lovaglás után folyamatossá válik a beszédük – mondta dr. Schéder Veronika.

A hangképzés alapja

– Napjainkban rengeteget görnyedünk a különböző kütyük előtt, és ez sajnos már a néhány éves gyermekekre is jellemző. Ez a testtartás nem kedvez a helyes beszédlégzésnek, márpedig a beszéd javításának alapja a helyes légzéstechnika. A ló hátán ülve kiegyenesedünk, a beszédszerveink optimális helyzetbe kerülnek, melyben megvalósítható a helyes hangadás.

– A kutatásomban különböző életkorú, egészséges beszédfejlesztésű személyek vettek részt, akik egy szavakból álló listát olvastak fel. A felolvasásról hangfelvétel készült: hipotézisem szerint, ha mélyebb hangok hallhatók, a hangszalagok ellazultak – gondoljunk csak egy hangszer húrjára: a laza hangszalag nem tud erősen rezegni, ahogy a hangszer laza húrja sem – avatott be kutatása alapfeltevésébe a docens.

A kutatás jelenleg is tart, több száz hangelemzés készült már, melyek bizonyítják a hangszalagok ellazulását. A vizsgálat értékét tovább növeli, hogy sem hazai, sem nemzetközi szinten nem sikerült korábban objektív adatokkal alátámasztani ezt az elméletet.

Mindenki számára hasznos

Pócsik Gábor lovaskultúra-oktató 23 éve foglalkozik terápiával, és azt mondja, szinte minden állapotban hasznosnak tekinthető a lovaglás, még az olyan esetekben is, ahol a mozgással óvatosan kell bánni – például az izomsorvadásos gyerekek esetében.

– A lovaglás során a jógameditációval megegyező módosult tudatállapot következik be, hiszen a ringatózás, a talajvesztettség érzése a magzati korra emlékezteti a lovast. A jó közérzetet kiemelten fontosnak tartom, ezért amikor azt kérik, hogy preszszionáljam a gyereket egy jó eredmény érdekében, nemet szoktam mondani: nem érünk el ezzel annyit, mint amenynyit rombolunk a gyermek közérzetének szét zúzásával – mondta a lovaskultúra-oktató, akit a lovaglásnak csak a pszichológiai része érdekel.

– Legyen szó beteg gyermekekről vagy csúcsteljesítményt nyújtó cégvezetőkről, az a fontos, hogy ha ebben a tudatállapotban pontos önismeretre tesznek szert, a későbbiekben sokkal könnyebben hozzák meg a számukra megfelelő döntést.

– Fontos tudni, hogy ezek a foglalkozások komoly felkészülést igényelnek, hiszen minden apró baleset kiábrándultságot okoz a páciensekben – mondta lapunknak Pócsik Gábor és hozzátette: sokan úgy gondolják, hogy a lovaglás sport, méghozzá teljesítménysport, és ezzel sok gyermeket riasztanak el a lovaglástól.

MI