Kézműves remekek és szívek galériája

Ahhoz, hogy a különleges Korzó Galéria múltjának a nyomába eredhessünk – amiben hárman is segítségünkre voltak –, kilenc évet kellett visszamennünk az időben.

– Akkor történt, hogy egy remek ötlettől vezérelve többedmagunkkal belaktuk a bevásárlóközpont üvegfolyosóját, és havonta egyszer kézművespiacteret nyitottunk. Mindez nem csak a közönségnek, a Korzó vezetőségének is tetszett, majd Szatmári Istvánné Borika babakészítő és Hengsper­ger Cecília utánajárásának köszönhetően pályázhattunk egy helyiségre, ami után kedvezményesen felajánlottak egyet – kezdte a történetüket Molnár Móni selyemfestő.

Bizalommal, szeretettel

– Mindez hat éve történt márciusban, akkor nyitottunk. Mivel Borika mindenkit ismert arról a folyosói piacról, összeszedte, hogy ki szeretne csatlakozni, és belevágtunk. Ezen a helyen korábban egy képgaléria működött, és a megszűnése után a cégvezetés szerette volna ezt valahogyan pótolni. Mi, kézművesek pedig alkalmasnak mutatkoztunk erre.

Amit bemutatunk, az állandó kiállításként is megállja a helyét, de megengedték, hogy árusíthassunk is

– folytatta Szolanics Elvira fazekas.

– Piaci alapon aligha tudtunk volna egy ehhez hasonló helyiséget bérelni a városban, viszont a gesztusért cserébe egy sokszínű kiállítóteret varázsoltunk ide, izgalmas kirakatképpel, amelyben mindig más alkotó portékái láthatók – egészítette ki a hallottakat Boros Betty mandalafestő.

Ez a hely, mint kiderült, más miatt sem úgy üzemel, ahogyan egy üzlet, és ebben is egyedülálló.

Az alkotói gárda az évek alatt afféle szeretetközösséggé alakult, közöttük a kölcsönös megbecsülés és a közös művészi értékrend a legfőbb összetartó erő, és persze az egymás iránti bizalom.

Másképpen aligha tartottak volna ki ennyi éven át, különös tekintettel a gazdasági ügyekre.

Meg kellett például egyezniük, hogyan tudnak majd nyugtát adni, hogyan végezhetnek „szívességi helyettesítést” egymásnak, pláne, ha a soron következő „ügyeletes” váratlanul lebetegszik.

Kezdetben többen lemorzsolódtak, volt, aki a feltételeket nem vállalta: vállalkozóvá nem akart válni, vagy a folyamatos kínálatot nem tudta volna biztosítani, illetve ügyeletet nem tudott vállalni. Merthogy nem akartak alkalmazottat tartani, ezért mindig valamelyik alkotó tart ügyeletet a galériában, így a közönség nemcsak a portékákkal, de egy füst alatt az alkotóikkal is találkozhat, akikkel elbeszélgethet, és a szakma kulisszatitkaiba is beleshet.

Szakkörnek, műhelynek kiváló

– Olyannyira, hogy egy ideje foglalkozásokat is szervezünk ide – folytatta Móni.

– A kiállítótér mögött egy közel ekkora külön helyiség van, ami akár szakkörök tartására is alkalmas. Én voltam ebben a kezdeményező, öt éve rendszeresen tartok selyem- és akvarellfestést, rajzos foglalkozásokat. A hétvégi alkalmakat a Face­bookon hirdetem. De jól megfér hátul a csoportjával a babakészítő, a fafaragó, a gyertyaöntő is, és nem zavarja a galéria nyugalmát – sorolta.

Végül tizenketten maradtak, ami szimbolikáját tekintve is a teljesség száma.

Persze mindig vannak, akik szívesen csatlakoznának, de inkább a sokszínűségre törekszenek, vigyázva rá, hogy ne legyenek nagy műfaji átfedések. A nyilatkozó három alkotó mellett Szakady Kincső nemezel, Fábián Zoltán bőrözik, Szatmáriné Borika babakészítő, Kovácsné Irénke gyertyakészítő, Radványi Ildikó képfestő, Hajdu László fafaragó, Németh Gabriella hagyományos népviselet-készítő, Hengsperger Cecília textilfestő, Csatlós Tímea és Incze Ottó pedig ólomüveg-készítő.

– Mindez elviekben más városokban is működhetne, a kézművesek is szomjaznának utána, valahogy még sincs ilyen másutt, és az egyetlen okát ennek az emberi kapcsolatokban látom.

Olyan bázisunk ez, amit semmire nem cserélnénk.

– Attól valamennyien szerényebbek vagyunk, hogy piacokon mutogassuk a munkáinkat, meg aztán nem is nagyon viselnék a termékeink a hurcigálást és az időjárás viszontagságait.

– A termet úgy rendeztük be, mintha mindenkinek lenne egy saját üzletrésze. Megélni persze csak ebből nem lehetne, de kiváló és szerencsére stabil bázisunk a hely ahhoz, hogy másutt is kibontakozhassunk. Olyan ólomüveget, amilyet Csatlós Tímea készít, sehol másutt az országban nem találni.

– Szolanics Elvira sorra nyeri az országos és nemzetközi versenyeket, ráadásul életműdíjas, ami ilyen fiatalon nem megszokott. De hasonló jókat Szatmáriné Borikáról, a kapcsolattartónkról vagy másokról is elmondhatunk. Ott vagyunk rendszeresen Kapolcson, a fővárosban a Vörösmarty téren vagy a Szent István-bazilika előtt, vagyis sokfelé tudnak rólunk. Ezért változtattuk át a nevünket „portáról” a színvonalat is sejtető „galériára”, aminek már régen kiérdemeltük a rangját – vette vissza a szót Betty.

És bizony sok külföldi is megfordul náluk, rácsodálkozva a bemutatott remekművekre. Legutóbb hollandok időztek tátott szájjal a galériában. Nagyon sok fiatal is betér ide, és akad olyan idős hölgy, aki Móni sáljaiba „szerelmes”.

Karácsonykor pedig célirányosan keresik őket az emberek, akik ajándékba valami igazit vinnének, nem holmi bóvlit.

Itt ugyanis rendelni is lehet, akár egész kollekciót, ha megtetszik valamelyik különleges díszítőmotívum. Óvodák, iskolák ballagási ajándékai, oklevéldíszek, táncgálák díjai kerülnek ki innen, annak pedig külön örülnének, ha a város is végre a rangjuknak megfelelően számítana rájuk.

Hamarosan születésnap

Mára olyannyira összekovácsolódtak, hogy szívesen kitelepülnek közös tárlattal, és csapatépítő kirándulásokat szerveznek. Legutóbb a templomok kazettás mennyezeteit csodálták meg, inspirációt nyerve az archaikus anyagból.

Második éve a születésnapjukat is megtartják, március 20-án a hatodik évforduló tiszteletére ismét kivonulnak alkotni a Korzó üvegfolyosójára.

Érdemes megnézni őket azért is, mert értékhatártól függetlenül minden vásárló sorsjegyet kap, és a szerencsésebbek akár nagyobb összegű nyereményt is hazavihetnek, mint amennyiért vásároltak.

Matyasovszki József