Nyírbátor

2020.08.25. 07:00

Elűzték a szerzeteseket, erőd lett a kolostorból

Aggtelekre, Szinpetribe, Szerencsre és Tarcalra is ellátogattak a nyírbátori értelmiségiek.

A Johannes Gutenberg nevéhez kötődő nyomdatechnikai eljárásokkal, a papírgyártás folyamatával, valamint régi receptúrák alapján gyártott csokoládékülönlegességekkel is megismerkedett nemrégiben a nyírbátori Nyugdíjas Értelmiségiek Egyesülete, s ezzel még távolról sem értek véget számukra az egynapos, több helyszínt érintő kirándulás édes élményei!

Mi van a felszín alatt?

A civil szervezet elnöke, Tóth Árpádné örömmel mesélt lapunknak arról, milyen felejthetetlen élményekkel és ismeretekkel gazdagodtak az útjuk során.

– Programunk első állomása az Aggteleki-cseppkőbarlang volt, ami a világörökség része, itt a természet szép képződményeiben gyönyörködtünk. Nem csoda, hogy az Aggteleki-karszt leghíresebb látványossága, a Baradla-barlang a Föld egyik legnevezetesebb barlangjának számít, üregméretei, gazdag, színes cseppkővilága, a hatalmas sziklacsarnokok lenyűgöző látványa magáért beszél. Megtudtuk azt is, hogy a felszín alatti világ több száz barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt otthont.

Kuriózumnak számít

– Szinpetribe is ellátogattunk. Csodás tájakkal, komoly történelmi múlttal és világkuriózummal is büszkélkedhet ez a Zempléni-hegységben található kis község. Azt, hogy a hegyoldal barlangja már az őskorban lakott volt, csontleletek, bronzkori tárgyak bizonyítják. A pár száz lelkes falu leghíresebb látványossága az óriáskönyv, ami az Aggteleki Nemzeti Park barlangjairól, növény- és állatvilágáról szól. A világ legnagyobb, 346 oldalas könyve (egy-egy lap mérete 418×377 centiméter!) kuriózumnak számít, 2010-ben bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. Az egykori vízimalom mellett egy impozáns épületben nyomdatörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, többek között a Gutenberg korabeli, rekonstruált nyomdagépeket, a nyomdatechnikai eljárásokat, valamint a papírgyártás folyamatát.

Várt a reneszánsz vár

– A Hegyalja kapujának számító Szerencs központjában áll a hangulatos parkkal övezett késő reneszánsz stílusú impozáns Rákóczi-vár, benne a Zempléni Múzeum, ahol páratlan tárlat, egy közel egymillió darabból álló képeslapgyűjtemény várja a látogatókat. A vár az Árpád-házi uralkodók idején, eredetileg bencés kolostornak épült, később a szerzeteseket elűzték, és erődöt építettek a kolostor köveiből. Az idők során az épület egyre lepusztultabb lett, helyreállítása 40 éve kezdődött el – tudtuk meg az egyik turisztikai kiadványból, majd magunk is meggyőződtünk a leírtak valóságtartalmáról.

– Rákóczi Zsigmond várának és a múzeum megtekintése után következtek csak az igazán ízletes élmények! A Szerencsi Bonbon Kft. mintaboltjában nem csupán megismerhettük, meg is kóstolhattuk a régi receptúrák alapján jelenleg gyártott csokoládékülönlegességeket.

Boros vigadalom

– Tarcalon egy kitűnő boros­pincénél álltunk meg, ahol már vártak bennünket egy-egy kupica „gyomorfertőtlenítővel”. Jóízűen fogyasztottuk el ezután a puhára párolt, pirított csülköt a krumpli körettel, a házilag készült vegyes savanyúsággal, illetve tormakrémmel.

Nem maradhatott el a – szintén a világörökség részeként nyilvántartott – tokaji borvidékről származó 4-féle bor kóstolása sem, közben szólt az élő zene, énekeltünk, táncoltunk, a végén vásároltunk is a szőlőhegy levéből készült nedűkből – taglalta Tóth Árpádné, az egyesület elnöke.

KM

Ezek is érdekelhetik