Expedíció a barabási vulkánra

Az idén tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatot, a szabolcs-szatmár-beregiek sem maradnak ki az izgalmas kalandtúrákból: több mint félszázan voltak kíváncsiak a HNPI Kaszonyi-hegyre szervezett kirándulására.

A szakvezetéses körtúrán a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozó, Barabás melletti Kaszonyi-hegy fejlődéstörténetét, kőzeteit, az egykori kőbányát és a terület jellegzetes élőhelyeit, valamint a hegy és környezetének gazdag élővilágát, természeti értékeit mutatták be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) szakemberei.

Mint Hunyadi Tündétől és Habarics Bélától, a HNPI munkatársaitól megtudtuk, a területen zajló élőhelykezelések és fajvédelmi tevékenységek folyamatába, valamint a madárgyűrűzés rejtelmeibe is betekintést kaptak a résztvevők.

- A program első állomásaként a Kaszonyi-hegy korábbi kőfejtőjének bányaüregében kialakult tavat vettük szemügyre, majd a kollégáink kora reggeli munkájának köszönhetően a madárgyűrűzés folyamatába is betekintést nyerhettek a résztvevők. Többek között széncinegék, kékcinegék, barátposzáták, csuszkák kerültek elő a kis zsákokból és kaptak egyedi azonosítóval ellátott jelölőgyűrűt. Mindenki nagy örömmel fotózta a kézben tartott apró énekesmadarakat, a gyerekek pedig izgalommal telve figyeltek minden szabadon engedést. A látogatók a madárgyűrűzési bemutatón hasznos információkat kaptak az őszi madárvonulásról, a gyűrűzés szerepéről és tudományos jelentőségéről.

A legtávolabbi látogatónk egy széncinege volt, melyet a lábán lévő gyűrű alapján a kollégák beazonosítottak, s kiderült, hogy a madarat 2018-ban Visegrád közelében jelölték, Barabástól 265 kilométerre.

- A gyűrűzést követően indult a vulkántúra, mellyel érintettük az ezüsthársas szurdokvölgyet, majd egy erősebb kaptatóval feljutottunk a bányaperem fölé. Felülről láthattuk a bányatavat és a kőfejtőt, valamint az előző napi szeles időjárásnak köszönhetően csodálatos kilátásunk volt a Kárpátok előterére. A tiszta időben szépen kirajzolódtak a Róna-havas és a távolabbi Máramarosi-havasok vonulatai is.

- Egy újabb emelkedő után elértük a Kaszonyi-hegy magyarországi legmagasabb pontját, a 219 méteres Bárci-tetőt, ahonnan már csak az ereszkedés volt hátra, s középhegységi hangulatot idéző környezetben, az ukrán-magyar határsávban vezetett visszafelé utunk. A túra során bemutattuk azokat a területeket, ahol a ritka egyenesszárnyúak megóvásáért végzik munkatársaink az élőhely-kezelési munkákat.

Fotók: Habarics Béla