Elviszik messzire Levelek hírnevét

Csak érkeztek és érkeztek magyar, szlovák, német rendszámú autók utánfutót vagy lakókocsit vontatva vasárnap ebédidőben a leveleki üdülőkörzetbe. Akik irigykednének, hogy a pótkocsikkal érkezőknek már megkezdődött a szabadság, a pihenés időszaka, azoknak eláruljuk: egyáltalán nincs szó pihenésről, lazsálásról. Sőt! Kőkemény munka vár a tónál a nőkre és a férfiakra, ugyanis az V. Halcatraz – Fishing and Hunting Kupa versenyzőiként 138 órán keresztül megállás nélkül, éjjel-nappal várják a halak kapását. 

A lehetőségek települése 

Míg a verseny hivatalos megnyitójára vártak a vendégek, a szervezők ellenőrizték a csónakokat és az előírt felszereléseket. A Sirály presszó udvarán elkészültek a csoportképek a földről és a levegőből, ugyanis egy drón is készített felvételeket. 

A szervezők nevében Mikucza Zsolt, a Leveleki Tóért Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a vendégeket, majd Levelek polgármester asszonya, dr. Turóczyné dr. Székely Anita is üdvözölte a résztvevőket. 

A Kelet-Magyarországban megjelent, a horgászversenyt beharangozó cikkre utalva kiemelte, jó dolog, hogy Levelek nemzetközi rendezvénynek adhat otthont. A nagyközség tulajdonképpen a lehetőségek települése, hiszen pár napja művészeti-kulturális fesztiválnak volt a színhelye, s visszatérő program már a nemzetközi jet ski verseny megrendezése is. 

– Örülünk a hazai és a külföldi vendégeknek, mert minél többen jönnek, annál többen ismerik meg településünket és környékét, s elviszik hírünket a nagyvilágba – fogalmazott a település vezetője. 

– A pihenésre vágyó sporthorgászok is szívesen jönnek a víztározó partjára, hiszen a tó kiváló halállománnyal büszkélkedik. Jól szervezett és szabályozott a halgazdálkodás, s ezért köszönet jár Mikucza Zsolt tógazdának, hiszen valóban sikerült egy horgászparadicsomot kialakítania. 

– Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a víztározónak a vízgazdálkodásban is jelentős szerepe van, segíti a mezőgazdasági földek öntözését. A különböző szolgáltatásoknak köszönhetően ma már lehet itt pihenni, strandolni, vannak szálláshelyek, remélhetőleg még többen fedezik majd fel ezt a vidéket. S a sportolást még meg sem említettem, ugyanis ebben a szép környezetben én kocogni szoktam – tette hozzá befejezésül dr. Turóczyné dr. Székely Anita.

Együtt, egymásért 

A sok férfi horgász között itt-ott egy-két női versenyzőt is láthattunk. Gyurkovics Ildikó Vecsésről érkezett, s míg a megnyitóra vártunk, volt időnk beszélgetni. 

– A verseny ötlete a páromtól, Uller Lászlótól származik, ő a nagy ho-ho-horgász a családban. Több nagy nemzetközi versenyen részt vett már, s ő a csapat kapitánya is. Bár már gyermekkoromban is horgásztam, a bojlizással két éve ismerkedtem meg komolyabban – mesélte Gyurkovics Ildikó. 

– Egy ilyen hosszú versenyre csak fejben lehet felkészülni, hiszen minden körülmény tőlünk független, gondolok például az időjárásra, a halak étvágyára. Gerőcs Renátó a csapatunk harmadik tagja, nálunk mindenki csinál mindent. Én is éppen úgy csalizok, etetőanyagot keverek, csónakot vezetek, bevágok, fárasztok, mint a srácok. 

Vajon a főzést hogy oldja meg a csapat?

– A szervezők is gondoskodnak ételről, de úgy készültünk, hogy mi magunk is főzünk – folytatta a vecsési vendég. 

– A fiúk majd a kezem alá dolgoznak, ahogy én is nekik a horgászatban. A főzés is közös munka lesz, ők lesznek a kis kukták – nevetett fel Ildikó asszony, akitől azt is megtudtuk, mi az eddigi rekordhala. 

– Kiskunlacházán egy bányatóban 19,95 kilogrammos pontyot fogtam egy baráti horgászat során. A kedvenc halam egyébként a spanyol mintás ponty.