A hazát képviselni jó érzés és felelősség

Mint a múlt héten megírtuk, minden idők legjobb eredményét érték el a magyarok a XXIII. pontyfogó­világbajnokságon szeptemberben Franciaországban. 
A negyedik helyen végzett magyar csapat szövetségi kapitánya a Nyíregyházán élő Haraszkó Csaba volt. Helyhiány miatt kimaradt néhány kérdés és válasz, most pótoljuk. 

Fontos a háttérmunka is 

Megkérdeztük azt is Haraszkó Csabától, vajon minek volt köszönhető a magyar csapat sikere. 
– A magyarok a horgász­sportban a világ élvonalához tartoznak szinte minden szak­ágban. Alig marad már olyan divízió, amit még ne nyert volna meg magyar csapat. A magyar pontyhorgász­szakág jelenleg hetedik a világranglistán a 38 országból, sőt több magyar úszós vagy a feeder szakág esetében egyéniben és csapatban is magyarok vezetik a világranglistát, ami óriási eredmény. Hogy a siker minek köszönhető? Az országos válogatóversenyen nagyon erős mezőny jön össze, így minden évben valóban a legjobbak képviselhetik a magyar színeket. 
Haraszkó Csabáról közismert a horgászok körében, hogy nagyon szeret versenyezni. Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra is, a szövetségi kapitánynak milyen érzés, hogy bár aktív versenyző, de a versenyeken nem tud segíteni a gyakorlatban a csapattagoknak, csupán tanácsokat adhat. 
– Egy világversenyen részt venni, egy nemzetet képviselni mindig fantasztikus érzés és óriási felelősség, főleg úgy, hogy csupán egy karnyújtásnyira volt csak a világbajnoki cím megszerzése. Még ma is beleborzongok, amikor megkaptuk az aktuális állást az utolsó 24 órában, és tudatosult bennünk, hogy ebből még a dobogó bármelyik foka is lehet. Kapitányként nagyon büszke vagyok a férfi- és másodkapitányként a női csapat minden tagjára és főleg arra, hogy mindkét szak­ágban érmet hoztunk haza, de ilyenkor tudomásul kell venni, hogy sokkal nagyobb szükség van kint a háttérmunkára, mint bent versenyezni. 
– Minden idők legjobb magyar eredményét értük el, csapatban a 4. helyen végeztünk 32 ország közül, egyéniben pedig világbajnoki ezüst­érem született. Külön nagy öröm, hogy Kovács Zoltánnal és Nyerges Gergővel vármegyénket és Nyíregyházát is képviseltük. 
A szövetségi kapitány utalt már a női versenyzőkre is, ahol a másodkapitányi tisztséget töltötte be. A férfivébé után rögtön következett a női világbajnokság. Mesélt erről is szerkesztőségünknek Haraszkó Csaba. 
– A női vébén a verseny teljesen ugyanazon a szabályrendszeren alapul, mint a férfiaknál, igaz, itt csak 8 nemzet vett részt. A kevés nevező mellett azonban egyáltalán nem könnyű jól szerepelni, hiszen a világ vezető nemzetei jönnek, és így nagyon erős a mezőny. A versenyt jól kezdtük, hiszen segített az előző héten szerzett tapasztalat a férfiaktól. 

Csökkent a vízmennyiség 

– Sajnos a vízszint folyamatosan csökkent, egy versenyidő alatt 60-70 centiméter magasságú vizet is kiengednek a tározóból, így ki lehet számolni, hogy egy közel 600 hektáros területen ez mekkora vízmennyiség. Ez a vízhiány hatással van a halakra is, beljebb húzódnak, változtatni kell a mélységet a már említett zig-riges technikánál, ráadásul előbukkannak azok az akadók és víz alatti törések, amik addig nem. Sajnos ezek miatt sok halat veszítettünk, de itt is sikerült csapatban a 4. helyen végezni, egyéniben pedig szintén ezüstérem született. 

Kis dolgokon múlik a siker 

Végül megjegyeztük, hogy a horgászat tulajdonképpen egy technikai sport, és gyakran nagyon kis dolgokon múlik a siker. 
– Igen, ez valóban így van, sőt nagyon ritka az, amikor nem így van. Gondoljunk csak bele! A férfiaknál a lefújás előtti 15 percben még dobogósok voltunk. Ha az angolok nem fogják meg a B szektorban azt az egy halat, akkor most Magyarország bronzérmes csapatban. Egy pillanat alatt megváltozott minden, de hát ilyen a versenysport. Ennek ellenére is nagyon örülünk és elégedettek vagyunk, hogy ott lehetünk a világ elitjében.