Júliusban tovább csökkent a vállalati és a lakossági hitelezés

Budapest, 2011. szeptember 21., szerda (MTI) - Júliusban a hitelezési volumenek a korábbi tendenciákat követve tovább csökkentek; a magyarországi hitelintézetek és a reálgazdaság számára változatlanul komoly gondot jelent a hitelaktivitás visszaesése a hitelkereslet és -kínálat lanyha volta miatt - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a júliusi adatokat elemezve.

A felügyelet honlapján szerdán közölt gyorselemzés alapján a tisztítatlan adatok szerint 2011 júliusában a bankok háztartási és vállalkozói bruttó ügyfélhitel állománya jelentősen növekedett az előző hónap végéhez képest, a növekmény azonban teljes egészében a volatilisen mozgó deviza/forint árfolyamok következménye. Az árfolyamhatástól megtisztított adatok azt mutatják, hogy a bankok esetében mind a vállalkozói, mind a háztartási hitelállomány volumene – 0,3, illetve 0,4 százalékkal - csökkent.

A bankok belföldi ügyfeleinek betétállománya a teljes forrásállományon belül az utóbbi egy évben 37 és 40 százalék között ingadozott, 2011 első hét hónapjában 38,7 és 39,7 százalék között mozgott. Az ügyfélbetét állomány 2011 júliusában nominálisan kismértékben nőtt, a forrásállomány százalékában csekély mértékben csökkent.

Habár a forráshiányos és emelkedő forrásköltséges nemzetközi környezetben a bankok finanszírozásában elvileg kedvező lenne, ha növekvő szerepet játszhatna benne a belföldi ügyfélbetét-állomány, a bankszektor kamatversenye a potenciális betétesekért mindezidáig visszafogott volt. A betéti kamatemeléseknek ugyanakkor gátat szab a szektor alacsony jövedelmezősége, így a bankok – a fizetőképes potenciális hitelfelvevők korlátozott hitelkeresletével is összefüggésben – összességében inkább elviselik az eszköz oldali aktivitás csökkenését - állapítja meg a felügyeleti jelentés.

A külföldi források – a saját tőkén kívüli finanszírozás, amelynek mintegy kétharmada anyabanki finanszírozás – arányának trendje az utóbbi egy évben csökkenést mutatott. Amíg tavaly júliusban a forrásoldal 30,8 százalékával voltak egyenértékűek, addig 2011. július végén az arányuk csak 26,8 százalékot tett ki. Júliusban a külföldi források nominális összege és mérlegen belüli súlya is nőtt, de – tekintettel a külföldi források devizaszerkezetére - az emelkedésben itt is fontos szerepet játszott a forint árfolyam gyengülése - áll az elemzésben.

A saját tőke – az utóbbi egy évet tekintve kissé növekvő, de júliusban minimálisan csökkenő – forrásokon belüli részarányával együtt a bankszektor által kihelyezhető források döntő részét a fent említett forráselemek lefedik, hiszen a mérlegben fennmaradó további forráselemek jelentős része (a bankok egymásnak nyújtott bankközi betétei, egymástól felvett hitelei) szektor szintű konszolidálás esetén eltűnne.

A banki fióktelepek – amelyek a bankokénál nagyságrenddel kisebb ügyfélhitel állománnyal rendelkeznek – hitelállományának alakulása kedvezőbben alakult júliusban, mint a bankoké. Ebben szerepet játszott, hogy a Deutsche Bank magyarországi leánybankja 2011 júliusával fiókteleppé alakult át.

A hitelaktivitás gyenge volt a szövetkezeti hitelintézeteknél is júliusban: mind a vállalkozói, mind a háztartási forinthitelek állománya gyakorlatilag stagnált, miközben a devizahitelek forintban kifejezett állományának emelkedése a forint gyengülésének számlájára volt írható.

A teljes hitelintézeti szektor együttes árfolyamszűrt vállalkozói hitelállománya összességében csak alig maradt el a június végi értéktől, a háztartási hitelállomány tekintetében pedig mintegy 0,3 százalékos havi volumen visszaesés adódott az elemzés szerint.

MTI