Interjú

2019.09.05. 11:30

A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára

Az üzleti érdeknek találkoznia kell a jövő iránt érzett felelősséggel. Interjú Mádi Zoltánnal, az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnökével.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) évről évre más és más helyszínen tartja vándorgyűlését. Az első vidéki rendezvényét, a mai vándorgyűlések ősét 1935-ben éppen Nyíregyházán rendezte meg. Az idei konferencia központi témáját a klímaváltozás elleni küzdelem adja. Erről is beszélgettünk az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnökével, Mádi Zoltánnal.

Legutóbb 2014-ben találkoztak a magyar közgazdászok Nyíregyházán, ahol az első vidéki vándorgyűlésüket is tartották 84 éve | Fotó: KM-archív

A Magyar Közgazdasági Társaságot 1894-es alapításával Európában is az első ilyen szakmai-tudományos szervezetek között jegyzik. Az idő visszaigazolta a döntést.

A rendes „antivilágban” volt egy komoly összetartás a cégek között, ez folytatódott a kiegyezés és az I. világháború között is, amikor nagy gazdasági átalakulások időszakát éltük. Ám nem csak a gazdasági élet pezsdült fel abban az időszakban: Nyíregyháza polgárai például úgy döntöttek, hogy szeretnének egy színházat a városukban. Megalakult a Színházpártoló Társaság, összeadták az építéshez szükséges pénzt és telket. Valahogy így működött ez a közgazdászok körében is: a hasonló szakmát űzők elhatározták, hogy az érdekeiket és az érdeklődési körüket közösen jelenítik meg. A történet lényege ez.

Kik alkotják a megyében az MKT-tagságot?

A tagság két nagy részre osztható, az egyikbe azok tartoznak, akikkel a fordulat és reform időszakában együtt éltünk kezdeményezésekkel, ez a törzsgárda mintegy tucatnyi emberrel. A másik részt közgazdász egyetemisták alkotják, s van egy szélesebb kör, akik az előadásokra járnak, érdeklődők a legkülönbözőbb területekről, követve az aktuális témákat, programokat, ők gyakorló mérnökök, jogászok, cégvezetők, döntéshozók.

Mindig fontos és aktuális témákat karolnak fel: most miért épp a fenntarthatóság, a klímaváltozás adja a központi témát?

Ez a problémakör érezhetően világtrenddé vált, de amikor már az egyetemista lányom is foglalkozik ezzel a témával, és a korosztálya is sokat gondolkodik a problémán s a lehetséges megoldásokon, akkor helyes döntés felkarolni egy ilyen generációkon és országokon átívelő témát, amely természetesen ezer szállal kötődik a gazdasághoz.

A klímavédelem meddő küzdelemnek tűnik az ellenérdekeltségi rendszerek miatt. Ki fog itt költségeket növelni az emberiségért érzett felelősség miatt…?

Ezt a felvetést legalább két oldalról lehet s kell megvizsgálni. Nem csak a multik nem szeretik költséges megoldásokra és kutatásokra fordítani az időt és a pénzt, a fogyasztók sem szeretnek többet fizetni valamiért, csak mert környezettudatos. Természetesen maximális tisztelet a kivételnek, de sajnos a fogyasztói társadalom többsége nem törődik ezzel. A történetnek együtt kell haladnia, a fogyasztói tudatosságnak is megfelelő szintre kell emelkednie. Teszem azt, a helyben termett gyümölcs, zöldség előnyben részesítésével – Skandináviában például nem engednek be addig almát, amíg a hazai termés el nem fogy. Tehát vagy adminisztratív eszközökkel érik el, vagy a tudatosság ér arra a szintre, de van az a pont, amikor a multinacionális cégek üzleti érdeke is az lesz, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a környezet védelmére.

Sokak szerint a problémák egyik eredője a növekedésvezérelt gazdaságpolitika, a mindent elsöprő hatékonysági verseny. Meg lehet-e ezt törni?

A piacgazdaságon belül is vannak hangok, amelyek megkérdőjelezik ezt a fajta növekedést, az energiaforrások ilyen mértékű kimerítésére és magának az embernek a kizsákmányolására alapozott növekedést. A piacgazdaságon kívülről is erősödik ez a nézet, legerősebben a latin-amerikai térségben érzékelhető, a fejlett világban kevésbé. Az én véleményem az, hogy valamilyen új paradigmára szükség van, amelyben keressük a Homo sapiens továbbélésének azt az útját, ahol nem a GDP a jólét egyetlen fokmérője és meghatározója. Visszautalnék: ez ott kezdődik s dől el, hogy már táskával megyek bevásárolni, vagy újra és újra leveszek egy műanyag zacskót, amit aztán kidobok a szemétbe, azt sem szelektívbe. Hogy elkészítem magamnak a limonádét, vagy megveszem a flakonos változatot. Én magam is harcolok ez ellen, legfőképp a gyerekeink iránt érzett felelősségtől vezérelve. Bár már gyermek sincs, sajnos – s ez a legnagyobb probléma. Menopauzáig gondolkodni a gyermekvállaláson, az a vég kezdete, vagy inkább maga a végkimenetel.

Hogyan hasznosítják a gyakorlatban a vándorgyűlések megállapításait?

A Magyar Közgazdasági Társaság deklaratív módon is összegzi a vándorgyűlés gondolatait: részben azért, hogy minél szélesebb körben tájékoztassuk a nyilvánosságot, részben pedig javaslatokkal élve a döntéshozók, a gazdasági, kulturális, társadalmi elit felé. Ez idén sem lesz másként: összeállítjuk a konferencia központi üzeneteit, főbb mondanivalóját tartalmazó dokumentumot, és eljuttatjuk a gazdaságirányítás döntéshozóinak.

Mit vár a nyíregyházi tanácskozástól?

Azt, hogy hangulatában felidézze a korábbi nyíregyházi vándorgyűlések kellemes és alkotó légkörét, amit ez a helyi közösség alapozott meg 1998-tól. Társak vannak ebben a munkában, remek csapat: Lakatos Tibor társelnök, Harsági Tünde titkár, Bede József, a Takarékszövetkezet ügyvezető alelnöke és Kvancz József, az egyetem kancellárja. Ez a város számára marketing szempontból is fontos és szívbéli esemény lesz: mi igyekszünk a városunkat úgy bemutatni, ahogy a mi szívünkben is él. Ez eddig mindig sikerült. A másik fontos elvárás: a generációkon átívelő téma érdemi módon érje el a szürkeállományokat, és nyisson nagyobb teret annak a gondolkodásnak, amely a gyermekeink számára élhetőbb jövőt teremt.

Színházi kapcsolódás, városmarketing – személyes élményekkel is készülhet a jubileumi ülésre.

Bár már nem élek Nyíregyházán, a megyében, a hazatérést újra és újra feledhetetlen csodaként élem meg. A VIDOR Fesztivál alatt a szüleimmel sétáltam a városban, Tiszateleknél úsztam a Tiszában, egykori dobóatléta barátaimmal egy közös edzés után leültünk egy jó vacsorára – ezek a pillanatok és helyzetek mind tele vannak szeretettel és csodával. Az én otthonom Nyíregyháza, mindig itthon vagyok.

A változás nem csupán kényszer, lehetőség is

A fenntarthatóság és a klímaváltozás okozta gazdasági, nemzetgazdasági és társadalmi kihívások adják a központi témáját az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves konferenciájának. Az 57. Közgazdász-vándorgyűlésre 800-900 szakembert vár 2019. szeptember 5–7. között a Nyíregyházi Egyetemre a Kárpát-medencéből és a visegrádi országokból az MKT.

Nyíregyházán 1998-ban, 2006-ban és legutóbb 2014-ben szervezett vándorgyűlést az MKT. A város és az egyetem mindig szívesen fogadja ezt a konferenciát, a helyiek pedig kiváló házigazdák.

Néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a klímaváltozás valami távoli dolog, a kormányok és a nagy olajvállalatok dolga, és csak a katasztrófafilmekben tudtuk elképzelni, hogy világszerte emberek millióinak életét veszélyeztetik az egyre gyakoribb árvizek vagy éppen a tornádók. Ma pedig elég kinéznünk az ablakon, hogy lássuk: valami nagyon nincsen rendjén az időjárással. Nem csak egyszerű kellemetlenség az, hogy nehezebben alszunk nyaranta a hőség miatt. Ennél nagyobb a gond: szakemberek szerint a klímaváltozás miatt 15–20 éven belül talán teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon, és a legóvatosabb becslések szerint is évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma a globális felmelegedés eredményeként.

A Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig több százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei, az aszályok, a vízhiány pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte. Égető tehát a probléma, és már messze nem csak a klímatudósok és a környezetvédők ügye! A gazdaság szereplőinek is képeseknek kell lenniük megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás okozta kihívásokra. A változtatás persze nemcsak kényszer, de lehetőség is: egyre többen gondolják úgy, hogy a zöldgazdaság és a zöld innováció lehet a nem is olyan távoli jövőben a gazdasági növekedés motorja.

Idén tehát a környezeti-társadalmi fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem témája köszön vissza a szeptember 5-i nyitó és a szeptember 7-i záró plenáris ülés, valamint a szeptember 6-i szekcióülések programjában és előadásaiban is. Megtiszteli előadásával a konferenciát Áder János köztársasági elnök, aki Klímaváltozás? Fenntartható fejlődés? Versenyképesség? – Merre halad a világ? címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. De Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Bártfai-Mager Andrea miniszter asszony is érinti a témát előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László arról beszél majd, hogy miként járul hozzá a gazdaság kifehérítése a gazdaság zöldítéséhez, Nagy István agrárminiszter pedig a klímaváltozás okozta agrár­gazdasági és élelmiszerpiaci kihívásokról tart előadást. Emellett pedig külön érdekes lesz, hogy mit gondol a környezeti fenntarthatóságról a világ egyik legnagyobb gumiabroncsgyártójának a képviselője: a plenáris előadók között ugyanis ott lesz Bertrand Bonhomme úr, a Michelin Csoport fenntarthatóságért felelős globális igazgatója is. A téma természetesen a hét szekcióülés programjában is visszaköszön: lesz szó vízgazdálkodásról, biogazdálkodásról, a logisztika környezeti fenntarthatósági kérdéseiről.

Persze napirenden lesz az államháztartás és a bankrendszer fenntarthatósága; a Növekedési Kötvényprogram tapasztalatai; az égető munkaerőhiány; az EU-ban várható változások; innováció, mesterséges intelligencia, robotizáció; a startupok számára kedvező üzleti környezet; sportgazdaságtan, a színházak fenntartható finanszírozása.

Az 57. Közgazdász-vándorgyűlés részletes szakmai programja és kísérőrendezvényei egyaránt megtalálhatók a konferencia honlapján, a https://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu/ oldalon. A konferenciára regisztrálni ugyanitt lehet.

Visszatekintés…

Annak idején, 1935. november 10-én, vasárnap éppen Nyíregyházán rendezték meg a Magyar Közgazdasági Társaság első vidéki rendezvényét – tulajdonképpen a mai vándorgyűlések ősét –, amit a Nyírvidék újság így harangozott be: „A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára”.

A 84 évvel ezelőtti konferencia jelentőségét mutatja, hogy a helyi sajtó mellett a kor meghatározó országos és fővárosi lapjai is beszámoltak róla. Az újságcikkekből kiderült, a nyíregyházi városháza közgyűlési nagytermében nagy és díszes közönség gyűlt egybe. Az MKT akkori elnöke, Éber Antal a megnyitójában utalt a közgazdasági tudomány terjesztésének nagy jelentőségére, „mert ha sokszor népszerűtlen is a közgazdasági tudomány által feltárt igazságok hirdetése, mégis ezeknek az igazságoknak az alapján lehet gazdasági fejlődést és jólétet biztosítani”. Ezután Navratil Ákos egyetemi tanár tartotta meg előadását valuta- és pénzpolitikai kérdésekről. Előadásában különösen azokkal a kísérletekkel szállt szembe, amelyek arra törekszenek, hogy a pénz oldaláról idézzenek elő a gazdasági helyzetben javulást, holott a pénz- és hitelpolitikai kísérletek, amilyen az infláció is, csak súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozhatnak, de ilyen mesterséges beavatkozásokkal sehol sem sikerült a gazdasági fellendülést biztosítani.

Szohor Pál polgármester indítványára a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta a Közgazdasági Társaság nyíregyházi fiókjának megalapítását, amelynek elnökévé magát a nyíregyházi polgármestert választotta.

NyZs

 

Ezek is érdekelhetik