Jubilált a Westsik-féle vetésforgó

A konferencián külföldi szakemberek mutatták be a tartamkísérletekből származó eredményeiket.

Meg kell találni, hogyan lehet a leghatékonyabban gazdálkodni a nyírségi talajon

Forrás: KM-archív

A Westsik-féle vetésforgó alapításának kilencvenedik évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézet ünnepi konferenciát rendezett. A szerdai megnyitón először Román István üdvözölte a vendégeket. A megyei kormányhivatal vezetője szerint a kétnapos tanácskozás rendkívül fontos és hasznos.

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrármegye, éppen ezért lényeges, hogy a különböző hazai kutatóintézetek szakemberei megtalálják, kidolgozzák azt a módszert, amellyel hatékonyan lehet gazdálkodni a nyírségi homokos talajon. „A kutatómunka csakis akkor szolgálja és fejleszti a tudományt, ha eredményeit át tudja ültetni a gyakorlatba” – idézte Westsik Vilmost a szerdai konferencián Román István. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője hozzátette: maximálisan ki kell használnunk a rendelkezésre álló erőforrásainkat, csak ekkor lehet hatékonyabb a gazdálkodás a megyében.

Az ünnepi konferencia első előadását a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézet igazgatója, dr. Zsombik László tartotta. Mi más lehetett a téma, mint a Westsik Vilmos által megálmodott és létrehozott vetésforgó?

Savanyú homoktalaj

A vetésforgó-kísérletet még 1929-ben állította be Westsik Vilmos. A kísérlet a savanyú homoktalaj tápanyag-szolgáltató képességének javításával foglalkozik, a kísérlet vetésforgó-rendszerűen lett kialakítva. A kísérletben 15 vetésforgó található, melyek közül tizennégy hároméves, és egy van, mely négyéves. Vetésforgókban a termesztett növények különböző módon hatnak a talaj szerkezetére, víz- és tápanyag-gazdálkodására, így az egyes növények hátrányos hatásait más növények előnyös hatásaival kompenzálni lehet. El lehet kerülni a talaj tápanyagainak és vízkészletének egyoldalú felhasználását, könnyebben és olcsóbban megoldható az állati kártevők, kórokozók és gyomok elleni védekezés.

A nemzetközi kongresszuson a hazai tartamkísérletekkel foglalkozó kutatók mellett külföldi szakemberek is bemutatták a tartamkísérletekből származó eredményeiket.