Közeleg a mezőgazdaság reformja

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hamarosan a drónok a mezőgazdaságot is forradalmasíthatják, hiszen a speciális eszközök a traktoroknál hatékonyabban képesek a permetezési feladatok ellátására, ráadásul nullára csökkentik a taposási kárt. Ugyanakkor a forgószárnyas gépeket nem csupán permetezésre, hanem adatgyűjtésre és feltérképezésre is használhatják a gazdák. Az már most látszik, hogy ez a technológia lesz a jövő, ezért a Nyíregyházi Egyetem az ABZ Drone-nal közösen elindította a drónpilótaképzést az intézményben. Ahogy azt Filler Zsófiától, a vállalat értékesítési igazgatójától megtudtuk, a technológia csak most kezd elterjedni, továbbá a jogszabályi környezet is az idén kezdett kikristályosodni.

Most is sokan használják

– Úgy véljük, robbanásszerűen terjednek majd a permeteződrónok a hazai mezőgazdaságban, viszont a feltérképezésre és adatgyűjtésre alkalmas eszközöket már most is nagyon sokan használják.
A leendő drónfelhasználóknak igen kedvező bejelentést tett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), ugyanis a napokban közölték, megkapta az engedélyt az első olyan növényvédő szer hazánkban, mely már kijuttatható pilóta nélküli légi járművel is.

A hivatal azt is közölte, a termesztők a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen védekezhetnek a frissen engedélyezett vegyszerrel. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az első készítmény engedélyének kiadásával elhárultak az akadályok a jogszerű drónos permetezés elől.

A költségek miatt is érdemes a gazdáknak a drón mellett állást foglalni, hiszen az ABZ Drone felmérései alapján egy forgószárnyas gép üzemeltetése mintegy 800 forintba kerül hektáronként, szemben a traktorok 3000 forintos üzemanyagköltségével.

Be kell tartani a szabályokat!

– A bekerülési költség is kedvezőbb: az adatgyűjtésre, feltérképezésre használt eszközök 1–1,5 millió forinttól elérhetőek, ráadásul akár centiméterpontos mérésekre is alkalmasak. A permeteződrónok drágábbak, 5 és 8 millió forint közötti összegekbe kerülnek, attól függően, hogy egy adott gazdaságnak mekkora teljesítményű berendezésre van szüksége – tudatta Filler Zsófia.
A döntéshozók folyamatosan igazítják a jogszabályi környezetet a fejlődő technológiához, ám jelenleg még sok korlátozásra kell ügyelnie a drónokat üzemeltetőknek. A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a permeteződrónok csak maximum kétméteres magasságban 15 kilométeres óránkénti sebességgel repülhetnek a munkaterület felett.
– A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó 20 méteres védősáv szélén figyelmeztető táblákat kell elhelyezni – olvasható a közleményben.