A lakossági fogyasztás is nőhet béremeléskor

 A szolidaritás és az együttműködés elve alapján a legalacsonyabb keresetűeknek kompenzációt kell adni – mondta lapunknak Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, a szervezet vármegyei elnöke. Hozzátette: annak ellenére írták alá a megállapodást, hogy a tavalyi stagnáló, enyhe recessziós gazdaságban nagyon nehéz volt a két számjegyű emelésről tárgyalni. Czomba Csaba szerint a bér és annak járuléka egy vállalkozás kiemelt költségeleme, ezért a VOSZ tagsága először nem támogatta a decemberre előrehozott emelést, előbb azt javasolták, hogy a legkisebb keresetűek decemberben adó- és járulékmentesen kapjanak 100 ezer forint kompenzációt. – Végül megszavaztuk az emelést, figyelembe véve, hogy a lakossági fogyasztás élénkülése a vállalkozásoknál is lecsapódik. 

Növekedhet a bérek reálértéke is

A hazai munkaadók és a honi munkavállalók megegyezésének köszönhetően 2023. december első napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 ezer forintra emelkedik. Ezzel 2010-hez képest a legkisebb kötelező keresetek már több mint 3,5-szeresére nőnek, hiszen 2010-ben a minimálbér 73 500 forintot, a garantált bérminimum ­­ 89 500 forintot tett ki – adta hírül még tavaly év végén a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, mely 2024. január elsejétől Nemzetgazdasági Minisztérium elnevezéssel folytatja munkáját. 

Új koncepció 

– A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége két javaslatot is tett. Az egyik szerint a kétfajta minimálbér „olvadjon össze”, és csak egy minimálbér legyen. A másik javaslatunk pedig, hogy minél több ágazati kollektív szerződés köttessen Magyarországon, hiszen az Európai Unió célkitűzése, hogy a tagállamokban legalább 80 százalékban ilyen szerződések szabályozzák a munkaadók és a munkavállalók közötti viszonyt, ez érvényes a minimálbérre is. Mindezeket a 2027-ig tartó béremelési stratégia keretében kell megvalósítani. Infláció- és GDP-növekedés-függő is, hogy 2027-re a 350-370 ezres sávba, 400 ezer forint közelébe vagy esetleg 400 ezer forint fölé kell emelni a minimálbért – mondta Czomba Csaba. 
A szervezet társelnöke, vármegyei elnöke hozzátette, a VOSZ készített egy felmérést, mely szerint a vállalkozások közel 70 százaléka a közeljövő gazdasági helyzetét korántsem látja kedvezőnek. És ami szerinte még drámaibb, 77 százalékuk 2024-re egyáltalán nem tervez béremelést. 
– Főleg a „kisebbeknek” már a decemberi minimálbér-korrekció is gondot okozott. Természetesen, ami kötelező, azt végrehajtják a vállalkozások. Pozitívum viszont, hogy elbocsátásokat nemigen terveznek – zárta Czomba Csaba. 

Két (nagy)foglalkoztató 

Az intézkedéssel kapcsolatban megkerestünk két Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei nagyfoglalkoztatót is. Arra voltunk kíváncsiak, az ő életükben mit jelent a kötelező minimálbér-emelés, és egyáltalán, milyen tervekkel vágnak neki a 2024-es évnek. 
A mátészalkai Carl Zeiss Vision Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint az összes dolgozójukat érinti a bérfejlesztés. 
Karaffa Róbert elmondta, minden munkavállalójukat (közel 660-an dolgoznak a cégnél, a szerk.) érinti a bérfejlesztés, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével közvetett módon az összes alkalmazottuk bérét szükséges lesz „korrigálniuk”. 
– A bérváltozások, az emelések mértékén jelenleg is dolgozunk – fogalmazott lapunk megkeresésére a cégvezető. 
Karaffa Róbert a 2024-es céljaikról kifejtette: a vevőik számára továbbra is az első döntés szeretnének lenni, ehhez az kell, hogy minőségi és innovatív termékekkel jelenjenek meg a piacon, hogy a gyártási szegmenseiket költséghatékony és fenntartható módon fejlesszék, valamint tervben van új termelőbázisok kialakítása is. 
– Tekintettel arra, hogy a minőség és a pontos szállítás mellett a költség a harmadik fontos elem a cégünk működésében, meg kell találnunk a bérkompenzációs lehetőségeket – mondta Karaffa Róbert. 
A szemüveglencséket és nagyító látásjavító eszközöket gyártó Carl Zeiss Vision Hungary Kft. ügyvezetője reméli, az idén csökkenteni tudják az alkalmazottak magas fluktuációját. Új kihívás az ipari szektorban a víz- és csatornadíj drasztikus, egylépcsős emelése és az általános fuvarozói díjak emelkedése, ami szintén az energiaárak növekedésével függ össze. 

Nőhet a fizetés 

– Ebben az évben tovább szeretnénk növekedni, illetve új projekteket kell felfuttatnunk, és a hatékonyságjavítás is a fókuszba kerül – fogalmazott megkeresésünkre a különböző gumiipari termékek és légrugók fejlesztésével és gyártásával foglalkozó, több mint 500 főt foglalkoztató ContiTech Magyarország Kft. ügyvezetője, akitől megkérdeztük, őket mennyire érinti a kötelező béremelés. 
– Minden dolgozónknak nő a jövedelme. A minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés közvetlenül nem érint minket, mert ezen bérszintek felett fizetünk dolgozóinknak. Az emelések kigazdálkodása természetesen kihívást jelent a cégünknek, de ezt majd igyekszünk a hatékonyságunk növelésével kompenzálni – mondta lapunknak Adorján Zoltán ügyvezető.