Rászolgált a „bolondos” jelzőre az időjárás

Az esztendő eddigi legmelegebb napjával indított április, az első hét középhőmérséklete azonban „csak” 2-4 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A magas hőmérséklethez végre átlag feletti mennyiségű csapadék társult – tájékoztatta portálunkat a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.

Tarnavölgyi Gergely

A talajok felső néhány deciméteres rétegében szintén 10 fok felett ingadozott a hőmérséklet napi átlaga

Fotó: Németh András Péter

Dr. Rácz Csaba szerint a hónap legelején érkező hidegfrontot megelőzően rendkívül magasra szökött a hőmérséklet, igaz, csupán egyetlen napra. A hónap már első napján rászolgált a „bolondos” jelzőre, hiszen többfelé csaknem hőségnapot jegyezhettünk fel. Ha a 30 fokot nem is érte el hivatalos mérőállomáson a napi csúcsérték sehol a vármegyében, a klimatológiai értelemben vett nyári nap 25 Celsius fokos kritériumát mindenütt meghaladta az aznapi maximum. A legtöbb helyen március végén már megvolt az első, illetve akár a második nyári nap is, így e rekordközeli értékeknek külön fejezet nem nyílt a klímanaplókban. Annál inkább az elsejei minimumnak, mely sokfelé az ezen a napon valaha mért legmagasabb, 14-16 fokos érték volt.

Jött a gyors fordulat

Dr. Rácz Csaba rámutatott: áprilishoz méltó fordulattal, mindössze harminchat óra leforgása alatt aztán jócskán visszaesett a hőmérséklet, olyannyira, hogy a harmadikai napi maximumok 12-14 fok között álltak be, hidegebb volt tehát ezen a délutánon, mint két nappal azelőtt a hajnali órákban. Újabb két nappal később jutott nyugalomba az érkező hidegebb levegő, ötödikén hajnalban emiatt viszonylag mélyre, 4 és 8 fok közé süllyedt a hőmérők higanyszála. Fagyveszéllyel nem kellett számolni még a leghűvösebb hajnalokon sem, sőt, a klímastatisztika alapján épp ezek az alacsonyabb minimumok feleltek meg az ilyenkor szokásos értéknek.

Az 1991-2020-as időszak alapján április első hetében a napi középérték 8-9 Celsius táján alakul a vármegyében, idén azonban az időszak minden egyes napján 10 fok felett állt be, sőt általában a 15 Celsius fokhoz volt közelebb. Elsején ez a paraméter is kivételesen magasan, 20-22 fok között tetőzött, mely június közepére jellemző érték. A talajok felső néhány deciméteres rétegében szintén 10 fok felett ingadozott a hőmérséklet napi átlaga, ez alapján a kifejezetten melegigényes szántóföldi és kertészeti növények már csaknem két hete vethetőek lennének, akár szabadföldi viszonyok között is.

Hiányzott a nedvesség

A csíranövények fejlődéséhez, és magához a csírázáshoz szükséges nedvesség azonban egyre többfelé, kivált a déli tájakon hiányzik a művelt rétegből. A mélyebb rétegek ugyan még telítettséghez közeli állapotban vannak, az átlagnál jó ideje magasabb hőmérséklet okozta erős párolgás miatt nagyon gyorsan apadt a felső 20-30 centiméteres szelvény nedvességtartalma. Ebben a rétegben a hét 7-12 milliméter közötti csapadékhozamával együtt is a szabadföldi vízkapacitás 60-70 százaléka maradt meg, ami a növények által hasznosítható készletre vetítve csupán 30-40 százalékos telítettséget jelent. Különösen éles kontraszt jelentkezik a nyírségi homokvidékek laposai és a kissé magasabban fekvő területek között, hiszen míg előbbi területeken helyenként belvizes foltok is találhatók, a gyorsan kiszáradó homokhátak vegetációja már aszályhoz közeli viszonyokkal néz szembe.

A friss számítások szerint az átlagosnál akár jóval melegebb idő a hónap közepéig kitart, s a csapadékhajlam is alacsony marad.

A friss vetések addig mindenképpen igénylik majd az öntözést, azonban a száraz időnek előnye is mutatkozhat a gombás és baktériumos levél-, valamint virágfertőzések kockázatának mérséklődése révén. A magas hőmérséklet viszont előmozdítja a gyomok és az állati kártevők megjelenését, de míg előbbinek korlátot szabhatnak a száraz talajviszonyok, utóbbiak tekintetében számítani kell a szokásosnál korábbi rajzásra, s eszerint időzíteni a növényvédelmi beavatkozásokat – zárta a szakember.