Szélenergia: turisztikai látványosságnak sem rossz!

A Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete és a Magyar Szélenergia Társaság közös konferenciáján a szakemberek a szélenergia népszerűsítését és a hasznosítás perspektíváinak bemutatását tűzték ki célul.

Dr. Kókai Sándor, a Nyíregyházi Főiskola tanára köszöntőjében hangsúlyozta a megújuló energiaforrások szerepét. Mint elmondta, az elmúlt öt évben például Kínában megötszöröződött a megújuló energiák kutatásába fektetett pénz, ma már a kínai GDP 0,39%-át költik erre, aminek következtében 50 gigawatt energiatermeléssel Kína csak 2 gigawattal marad el a világelső USA mögött. A megújuló energiaforrások között pedig a szél kapja a legnagyobb figyelmet.

Bíróné dr. Kircsi Andreától, a Magyar Szélenergia Társaság titkárától megtudhattuk, hogy Dániából indult a június 15-ei szél napi rendezvény, ami ma már 26 ország 260 helyszínén zajlik. Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés a kicsit még drágább, de környezetbarát zöldenergiák iránt.

Tárolós erőművek is épülnek

A konferencia első előadójaként dr. Tar Károlyt, az 1999 óta létező Magyar Szélenergia Társaság alapító elnökét, a Debreceni Egyetem docensét hallhatták az érdeklődők. Előadásából kiderült, hogy Magyarországon 2009-ben 201 megawatt energiát állítottak elő az ország 31 helyszínén működő 108 szélerőmű segítségével. A megújuló energiaforrások – a biomassza, a víz, a hulladék, a szél és a biogáz – közül nagy jövő áll a szélenergia előtt, ha megoldódnak a jelenlegi gondok, áttekinthető lesz a távlati támogatási rendszer, illetve tárolós erőművek is épülnek.

A következő előadásban épp a szélenergia tárolásának különböző lehetőségeiről kaphattunk képet. Dr. Göőz Lajos professzor elmondta, hogy bár az uniós átlag jelenleg 4,6 tized százalék, Magyarországon a szélerőművek a hazai villamos energia termelés fél százalékát adják. Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra az összes megújuló energiaforrás 5 százaléka lehet szélenergia hasznosítás. Igény van szélerőmű-építésre, 1100 megawattra nyújtottak be tendert, ebből év végére várhatóan 330 megawatt, 2015-re pedig 410 megawatt valósul meg. Ha sikerül megteremteni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, és a tárolós erőművek létesítése elől is elhárulnak az akadályok, akkor nagy jövő előtt állhat az energia előállításnak ez a módja.

Turisztikai látványosságnak sem rossz

Dr. Hanusz Árpád, a főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézetének igazgatója a témának más vonatkozásait vizsgálta. A szélenergia és a turizmus című előadásában felvázolta a szélnek az ember életében betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait. A vitorlázásról éppúgy esett szó, mint a ma már turisztikai látványosságnak számító szélmalmokról.

Az utolsó, gyakorlatorientált előadásból kiderült, hogy mi a különbség a szélerőművek és a szélerőgépek között, illetve a jelenbeli törvényi szabályozás hogyan teszi lehetővé akár magánemberek számára is a szél- és a napenergia felhasználását, hibrid erőgépek létesítését. Szabó Árpádné, a szélerőgépeket forgalmazó és üzembe állító Nyír-Öko-Watt Kft. képviselőjeként számos megvalósult beruházásról is beszélt, melyek megtérülési ideje 3-5 évre tehető.

A rendezvény résztvevői a konferencia után látogatást tettek Magyarország első szélerőgép parkjába, ahol Orosz Miklós, a Nyír-Öko-Watt Kft. igazgatójának vezetésével működés közben is megtekinthették az energiafüggetlenséget biztosító, környezetbarát berendezéseket.

Nagy Balázs