Alapjog, de nehezen alkalmazható

A híresztelésekkel ellentétben még egy ideig nem érdemes baltával várni a betörőt.– Kell, hogy történjen már valami! – fakad ki levelében egy város közeli tanyán élő idős férfi. – Nálunk már lassan megszokott, hogy nem az „arat, aki vet”. Próbáljon egyáltalán rászólni a tolvajra az ember, nem hogy még rátámadni! Azonnal jön a visszatámadás: „inkább dögöljenek éhen a kölykeim?” Különben is én ne dumáljak neki, hisz nekem van nyugdíjam. Már többször gondoltam rá, hogy veszek egy puskát és sóstölténnyel odadurrantok közéjük, de biztosan én fizetnék rá. Valamikor még a ház ajtaját sem kellett kulcsra zárni, ma már semminek nincs becsülete! – áll a levélben Alkotmányos alapjog lett az önvédelem és a magántulajdon védelme, ezért a bíróságoknak a jövőben nem kell vizsgálniuk, hogy az áldozat – aki ezentúl bármivel, akár engedéllyel tartott fegyverével is megvédheti magát – védekezése arányban volt-e a támadással, hangzott el több sajtóorgánumban a közelmúltban.

A Btk. a mérvadó

Ez azért nem egészen így van, mondta munkatársunknak dr. Mészáros Ádám, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) büntetőjog-tudományi osztályának munkatársa. Az alaptörvényben mindössze annyi került bele, hogy „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”, vagyis az alaptörvény mindössze az önvédelemhez való jogot deklarálja, de hangsúlyozza, hogy azt törvényben meghatározottak szerint lehet érvényesíteni.

A bíróságok továbbra is a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) foglaltakat fogják figyelembe venni, tehát továbbra is vizsgálni fogják, hogy a jogos védelmi helyzet fennállt-e, és hogy a védekezés arányban volt-e a támadással, mondta a kutató. Tehát testi épséget fenyegető támadással szemben továbbra sem szabad élet elleni támadással reagálni, bár előfordulhat, hogy a testi épség elleni védekezés a támadó halálát eredményezheti. Ezekben az esetekben továbbra is vizsgálni kell a menthető felindulás vagy az ijedtség kérdését.

Áramot a kerítésbe?

Hazánkban nem ritka az az eset, hogy a kerti tolvajok ellen a kétségbeesett gazdák „villanypásztorral” próbálnak védekezni. Már több mint tíz éve egy gyerek belehalt, amikor egy egyébként elkerítetlen borsod megyei település udvarán álló almafára tekert áramjárta drótot érintett. Az almáját védő férfi éveket kapott, a börtönben halt meg.

Vajon az alkotmányban foglaltak a jövőben lehetőséget teremtenek-e a hasonló birtokvédelemre, kérdeztük dr. Mészáros Ádámot. „A Btk-ban 2009 óta létezik a megelőző jogos védelem fogalma, ami szerint büntetlenül alkalmazhatunk saját, illetve mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt, de csak abban az esetben, ha az az élet kioltására nem alkalmas” – mondta dr. Mészáros Ádám. A kutató azonban nem tartotta kizártnak, hogy az új alaptörvényben foglaltak az új, idén elfogadandó Btk. számára készítik elő a jogi környezetet, tehát a későbbiekben a jogos védelem terén is lehetnek még változások.

Kés, vasvilla, lőfegyver...

Kovács Aladár szerint üdvözlendő, hogy az Alaptörvény immár erőteljesebben kiáll a magántulajdon védelme és a tulajdonos önvédelme mellett, ám hangsúlyozza: vékony mezsgye választja el egymástól a jogos önvédelmet és az eltúlzott, s ennek okán büntetendő válaszreakciót.

– Kés, vasvilla, lőfegyver... Mindegyik alkalmas arra, hogy valakit megfélemlítsünk, rettesésben tartsunk, illetve életveszélyesen megsebesítsünk, mégsem mindegy, mivel támadnak ránk, s mi mivel védekezünk. Ha például bicskával hadonászik a házigazda felé egy tetten ért betörő, megvédheti-e magát a keze ügyébe kerülő nagy konyhakéssel anélkül, hogy a hatóság végül őt marasztalná el? Úgy tűnik, igen, de ne feledjük: az új szabályozás csak az önvédelemhez való jogot deklarálja, az önbíráskodást és a tudatosan élet elleni támadást nem! – figyelmeztet a megyeszékhelyen működő közbiztonsági közalapítvány elnöke, hozzátéve: aki teheti, riassza inkább a rendőrséget.

– Szintén előrelépés, hogy a február elsejétől életbe lépő új polgárőr törvény értelmében a polgárőrök már nemcsak bűncselekmény, hanem szabálysértés (pl. falopás, terménytolvajlás) esetén is visszatarthatják a tetten ért elkövető(ke)t – tette hozzá Kovács Aladár.

- KM -