Tíz évvel a Szabolcsi zsinat előtt templom épült Kisvárdán

Kisvárda – A régi zsinat és törvényhozó gyűlés idei, 920. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget terveznek Szabolcs községben.A szabolcsi földvárat - későbbi közigazgatási szerepe mellett – az 1092. május 20-án ott tartott egyházi zsinat és törvényhozó országgyűlés tette híressé. Szent László király oda hívta össze az ország főpapjait és világi méltóságait. A szabolcsi országos gyűlés határozatai, amelyek II. Orbán pápa döntésein alapultak, Szent László király I. Törvénykönyve néven váltak a magyar jogtörténet kiemelkedő alkotásává.

Szent László temploma Kisvárdán 1082–ben

Szent László királynak kisvárdai hagyományai is jelentősek. A kisvárdai római katolikus templom első írásos említése 1293–ból való. De a helyi néphagyomány más írott formára is visszavezetve, Szent László idejére helyezi annak építését. A kisvárdai római katolikus egyház régebbi anyakönyvéből a következőket másolta ki Fehér János József, aki 1717–1725 között volt kisvárdai plébános. A szöveg magyarul, azt jelenti, hogy a templomot Szent László király építette, a tatárokon 1082–ben Bökönynél aratott győzelem emlékére. A templom védőszentje Szent Péter és Szent Pál, csakúgy, mint az I. László király által alapított más templomé, bazilikáé, kápolnáé.

De más történeti feljegyzések is igazolják, hogy Kisvárdán a nagy király iránti kegyelet, Szent László kultusza történetileg is igazolt. Rómer Flóris 1870–ben, amikor Kisvárdán járt lemásolta az alábbi szöveget: „ HIC ESTDOMUSDEI ET (porta coeli) (Ge)NES CAPIT xxviii (Vers) xviii ERECTA PER DI VUM REGEM HUNGARIAE LA DISLAUM ANNO DOMINI 1082 RENOVATA (1086)?” (Magyarul: Ezt az egyházat alapította László Magyarország királya 1082–ben, megújították 1806–ban.?) Több ma már nem létező szöveg, mely különböző olvasatokban maradt ránk bizonyítja, hogy a templom alapítását Szent László király idejére tehetjük. (A kisvárdai egyházak története. 2000. 21. oldal; Néző István–Szivák Gábor: Kisvárda a források tükrében. 1999. 43 oldal.)

Az újjáépítés

„A Várdai család egyik tagja, (II.) Miklós királyi kincstartó 1450 táján a kisvárdai templomot teljesen újjáépítette, s a templom védőszentjeit, Szent Pétert és Pált; a templomépítő elődöt, Szent László magyar királyt; Zsigmond királyt, a család patrónusát; a templomépítést segítő Várdai István kalocsai érseket, s önmagát, mint kegyurat megörökítették. A kisvárdai Szent László – ábrázolás előképe a középkorban a nagyváradi székesegyházban őrzött Szent László herma volt, sőt történeti adatok mellett éppen a herma alapján lehetett a kisvárdai Szt. László ábrázolást azonosítani….” Ács Zoltán: Tanulmányok Kisvárda történetéből. 1983. Németh Péter: A kisvárdai római katolikus templom Szent László ábrázolása. 20 oldal.)

Lovas szobor őrzi emlékét

Felső–Szabolcs központjában Kisvárdán továbbra is él és őrzik Szent László kultuszát, emlékét, (Szent László utca, Szent László hegy). Ezt bizonyítja a 2000. június 24–én felavatott, ötnegyedes életnagyságú lovas szobor. Az andezit szikla talapzat 4,5 méter, míg a szoboralak 3 méter magas. Az alkotás Szent László lovas szobra, Győrfi Sándor, Munkácsy – Magyar Örökség – és Mednyánszky díjas díjas, karcagi szobrászművész munkája. A templomalapítás 930. évfordulójára emlékezni kellene Kisvárdán. Erre talán aktuális időpont lehetne a szobor avatásának időpontja, vagy a László nap június 27–én.

- Vincze Péter -