„Don-kanyar 1942-43” Vándorkiállítás Nyírbogáton

Nyírbogát - Első alkalommal rendezett Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata történelmi kiállítást „Don-kanyar 1942-43” címmel a Községháza Egyesületi termében 2013. április 25-én – a 70 évvel ezelőtti Don-kanyarban meghalt magyar katonák emlékére.

A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe, és a második világháború magyar történetének meghatározó elemévé vált a történelmi emlékezetben.

A vándorkiállításon a vendégeket dr. Simon Miklós, a település polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd dr. Báthory Gábor muzeológus, hadtörténész adott egy átfogó áttekintést az akkori időszakról a jelenlévőknek nemcsak politikai, de hadtörténeti megvilágításban is. A vendégek megdöbbenve hallgatták, - felelevenítve történelmi ismereteiket, - hogy a magyar hadsereg olyan utasítást kapott, amely megpecsételte a katonák sorsát.

Az utolsó emberig történő kitartásra szólították fel a 2. magyar hadsereget. Sok egység kitartott a legnehezebb helyzetekben is. A 200 ezer katonából álló magyar hadsereg 30 ezer katonájának nem volt fegyvere. 60 ezerre tehető azok száma, akik fogságba estek - és akik közül kevesen térhettek vissza, 35 ezren sebesültek meg, 40 ezren pedig értelmetlenül haltak meg. Arányaiban a legnagyobb veszteséget a munkaszolgálatosok szenvedték el.

A kiállításon résztvevők figyelmébe ajánlották Sára Sándor filmeposzát, mely 1982-ben készült művészi és dokumentumértékű alkotás, több, mint százórányi felvételből került összeállításra. A felvételeken a túlélők – tisztek, közlegények és munkaszolgálatosok, az áldozatok családtagjai - negyvenévnyi kényszerű hallgatás után először beszélhettek az átélt borzalmakról, az elszenvedett megaláztatásokról, elveszített szeretteik miatt érzett fájdalmukról. A filmben megszólalók közül ma már kevesen élnek, ám a korabeli filmhíradók hazugságaival szembesített, döbbenetes hatású vallomásaik nem veszítettek erejükből.

Klicsu Ferenc, a Tuzséri Művelődési Ház művelődés szervezője, tuzséri helytörténész, kutató vezette a tárlatot, ahol a korabeli tárgyak ( fényképalbum, zsoldos könyv, harctéri napló, azonossági jegy tokja, igazolvány) mellett nagyméretű tablókon mutatta be a Don menti harcok történéseit.

A tárlat végén a jelenlévők átvonultak a Béke téri emlékműhöz, hogy méltó módon emlékezzenek meg a Doni katasztrófában elhunyt nagyapáink/dédapáink tragédiájáról. Az emlékműnél koszorút helyezett el Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata, imát mondott a harcban elesettekért, a hazáért életüket is feláldozni kész hősökért Terdik Mihály görög katolikus parochus.

A vándorkiállítás mindnyájunkban megerősítette, hogy sosem késő emlékezni, emlékeztetni a hősökre, mivel ez nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is.

A tárlatot a Nyírbogát Felemelkedéséért Alapítvány támogatta.

Gulyás Jánosné