Nézőpont: Gyémántból hamu...?

Mondani sem kell, augusztus 11-én eltávozott közülünk a világ egyik legnagyobb nevettetője, az Oscar-díjas híresség, Robin Williams. Az, hogy öngyilkos volt-e, vagy sem, sajnos másodrendű jelen pillanatban, a szomorú valóság, hogy soha többé nem halljuk már a saját szájából a mindenki által ismert Jó reggelt, Vietnam! kiáltást. Sipeki Attila jegyzete.Világhírű embernek világra szóló temetés dukál, tartja a közbeszéd. Ezzel szemben a világhálón tegnap óta azt olvasni, hogy Robint egy nappal halála után elhamvasztották, és – végakarata szerint – porait a San Francisco-öbölben szórták szét. Ha ez valóban így van, és a nagyvilágtól elzárva, csendben, szűk családjának szeme láttára kelt útra magányosan, akkor úgy gondolom, magához, nevéhez és eredményeihez nem méltóan búcsúzott.

Arról nem is beszélve, hogy esélyt sem adott rajongóinak arra, hogy utoljára láthassák, és most először ne a nevetéstől sírjanak a nagy Robinon – azon az emberen, aki nem egyszerű színész volt, jókedvével sokakat kihúzott a mélyből. Az utóbbi időben anyagi és alkoholproblémákkal küzdött, sűrűsödtek feje fölött a felhők. Miért pont magadra nem maradt erőd, Robin?

Sipeki Attila