A rácson túl is emberek vannak - interjú Drotár Zsolttal

Nyíregyháza - Él a társadalomban egy misztikus sztereotípia az intézetről a kollégáimról. Ez részben jó is, mert visszatarthatja azt, aki kacérkodik a zavarosban halászás gondolatával. Ugyanakkor itt, bent mi azt mondjuk: bárki elkövethet butaságot, de nem biztos, hogy bűnöző jellem.

Amikor ide bekerül valaki, azt megsínyli a család, a munkahely, és persze maga az érintett is. Az ítélkezés nem a mi feladatunk, a mi kötelességünk az ítélet törvényben előírt végrehajtása, de azt igyekszünk annyira emberségesen teljesíteni, amennyire csak lehetséges – nyilatkozta a Kelet-Magyarországnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka, Drotár Zsolt.

Őrként kezdtem el dolgozni, s a család eleinte valóban féltett. Bennem is voltak természetes aggodalmak, de az idősebb kollégák végtelen nagy szakmai tudással és szeretettel fogadtak. Tanítottak, szerettek, de számon is kértek bennünket. Egy nagy család voltunk és vagyunk ma is – vallja a parancsnok, aki az egész intézmény, és a fogvatartottak integrációját is igyekszik előmozdítani.

Rendben, békében kell, hogy éljük a hétköznapjainkat, hiszen itt vagyunk a város szívében. Az intézet 1891-ben épült, a város pedig körbenőtte. Sokan azt sem tudják – bár városbeliek –, hogy hol van a városban az intézet. Ma már rendszeres intézetlátogatásokra teremtünk módot – ajánlja fel a lehetőséget mindenkinek.

Akinek, illetve aminek mi meg akarunk felelni, az egyedül a törvény. A feladatunkat törvényesen hajtjuk végre, hogy még véletlenül se érjen bennünket az a vád, hogy mi itt embertelenül bánunk valakivel – hangzik Drotár Zsolt szakmai és emberi hitvallása.

 A teljes interjú elolvasható a Kelet-Magyarország május 21-i számában.