Tudományos emlékülést rendeztek a kisvárdai kutatók tiszteletére

Kisvárda, Záhony - A Béres Csepp feltalálójára, id. dr. Béres József Széchenyi-díjas kutatóra, valamint a vele évekig együtt dolgozó Teichmann Vilmos agrármérnökre, burgonyakutatóra emlékeztek a napokban tudományos emlékülés keretében a két tudós egykori munkahelyén, Kisvárdán.

A Teichmann-telepen rendezett emlékülésen Kruppa József, a szervező Kruppa-Mag Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a telep alapítója, Teichmann Vilmos 1943 és 1967 között, tanítványa, id. dr. Béres József pedig 1964-től 2005-ig dolgozott a Kisvárdán. Teichmann Vilmos, a Csehországban született kiváló növénynemesítő, agrármérnök számos burgonyafajtával gazdagította a magyar mezőgazdaságot. Nevéhez fűződik többek között a Gülbaba, az Áldás, az Aranyalma, a Krieger-Gyöngye, az Őszirózsa, a Margit burgonyafajták kinemesítése, de foglalkozott rozs, csillagfürt, napraforgó, homoki lucerna és sok más faj nemesítésével. Az általa nemesített burgonyafajtákat világszerte génbankokban őrzik.

Ifj. dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke elmondta, hogy a záhonyi születésű édesapja az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumvezetőjeként, majd 1964-től a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársaként kezdett el foglalkozni a felszíni vizek, a talajanalízisek kérdéskörével, s ott kapcsolódott be az MTA által indított talajgenetikai feltérképezésekbe. "Az általa megalkotott sokféle tudományos tézis közül a legfontosabb az volt, amelyben a betegségek kialakulását lényegében a növényi, állati és emberi szervezetben a nyomelemek hiányára vezette vissza" - emlékeztetett előadásában a feltaláló fia. Ennek nyomán alkotta meg 1972-ben a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres Cseppet. A régi fényképekkel és videobejátszással illusztrált előadásában kitért arra, a Béres Csepp felfedezése után nehéz időszak következett édesapja életében, kuruzslás vádjával még bűnvádi eljárás is indult ellene. 1976-ban mégis bejelentették a készítmény szabadalmát, 1978-ban kerül kereskedelmi forgalomba, 2000-ben pedig hivatalosan is gyógyszerré vált.

A tudományos emlékülésen előadást tartott Komlósi István, a Debreceni Egyetem dékánja, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja Nyíregyházi Kutató Intézetének igazgatója, Oláh István, a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet című folyóirat főszerkesztője, Farkas Bertalan űrhajós, űrkutató és Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium igazgatója.

Az emlékülés után a résztvevők megkoszorúzták Teichmann Vilmos és id. dr. Béres József emléktábláját.

- Tancsik Róbert -