Gyémántdiplomát vehetett át

Csenger - Ma is büszkén mesél a kezei alatt pallérozódó egykori kis diákokról, akik ma már komoly felnőttek.

A Nyíregyházi Főiskola tanévnyitó ünnepségének keretében szeptember 12-én vehette át gyémánt oklevelét Kondor Sándor csengeri nyugdíjas pedagógus, aki éppen 60 évvel ezelőtt lépett e kihívásokkal teli, de – meg­győződése szerint – mégis gyönyörű pályára.

Meghatározó időszak

Az 1935-ben, rápolti gazdálkodó családba születő tanító sokáig nem is sejtette, hogy milyen szorosan fog majd kötődni Csengerhez és a város szomszédságában található Szamosbecshez. Mielőtt átvehette volna általános iskolai tanítói oklevelét, az előírt kötelező szakmai gyakorlatot a csengeri általános iskolában teljesítette, s ez az időszak meghatározónak bizonyult további pályafutása tekintetében.

– Amint kézbe vehettem diplomámat, azon nyomban megpályáztam a Csengerben kínálkozó tanítói állást, amit el is nyertem, s így 1955 júliusában megkezdhettem a négy évtizeden át tartó nagyon szép hivatást, amelynek célja mi is lehetett volna más, minthogy minél több tudással vértezzem fel a csengeri és Csenger környéki kisiskolásokat. Mégpedig olyan tudással, amelyre mindig támaszkodhatnak majd a későbbiekben, legyen szó iskolai, vagy egyéb – az élet más területeit érintő – kihívásokról – mondta Kondor Sándor, akit a kistelepüléseken az ’50-es évek közepén tapasztalható nevelőhiány miatt a sorkatonai szolgálat alól felmentettek, de ennek fejében egy apró falu iskolájában kellett tovább folytatnia munkáját. Így került 1955 októberének elején Szamosbecsre, ahol pályafutásának egyik legszebb időszakát töltötte.

Szakmai elismerések

Az 1970-es árvíz utáni körzetesítéseknek köszönhetően 1977-ben visszahelyezték Csengerbe, ahol 1995-ös nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Pályája során többször részesült szakmai elismerésben, s ami emellett különösen fontos volt a számára: kiváló kapcsolatot ápolt kollégáival, diákjaival, s azok szüleivel egyaránt.

Ma is büszkén mesél a kezei alatt pallérozódó egykori kis diákokról, akik napjainkra komoly felnőttekké, sok esetben szülőkké, netán nagyszülőkké váltak. A mára édesapává vagy édesanyává lett egykori diákok pedig reménykedhetnek benne, hogy a gyermekeik is olyan jó szívvel emlékezhetnek majd vissza saját tanítójukra, mint ahogy ők teszik azt, mikor ezt olvassák: „gyémántdiplomát kapott Kondor tanító bácsi”.

Kákos Dávid