Növények segítik a talajtisztítást

Borbánya - Tudják, mire jó a turkesztáni szil, az amerikai mályva, az energiafűz és a koltay nyár? Amellett, hogy eltűrik a szélsőséges viszonyokat, intenzív növekedésük révén alkalmasak arra, hogy gyorsan felszívják a talajvizet. És hogy ez miért fontos? A borbányai hulladéklerakó 16,5 hektáros területére 324 ezer (!) darab növényt ültettek, hogy segítsenek a talaj megtisztításában, és ezzel pont kerülhessen egy több évtizedes probléma végére.

A Nyíregyházán élők az 1960-as évek közepétől kezdték erre a területre hordani a kommunális hulladékot, és óriási szerencse, hogy az Ököri-tó feneke vízzáró réteget képezett, megakadályozva ezzel, hogy a szennyezés a város vízbázisába kerüljön.

– Az utolsó pillanatban történt meg a kármentesítés – mondta az európai uniós projekt szerdai zárásán Petró Árpád, a kivitelezést végző Zöld Sziget Konzorcium vezetője. – A közel 1,6 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósult beruházás során 567 ezer köbméternyi hulladék kezelése, áthalmozása, rostálása történt meg. Megtisztították a szennyezett felszín alatti vizet, és elvégezték a hulladék ún. fitoremediációs kezelését.

– A projektzárás egy nagyon hosszú folyamat befejezését jelenti, és nem csak azoknak jár köszönet, akik a különösen bonyolult munkában részt vettek, de azoknak is, akik a terület közelében élve éveken, évtizedeken át kénytelenek voltak elviselni a hulladéklerakással járó kellemetlenségeket – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

– Amikor 2010-ben polgármester lettem, komoly ingatlanproblémákkal szembesültem. Az akkori tulajdonos több száz millió forintért akarta eladni a területet, ám csak csak úgy juthatott a város uniós támogatáshoz, ha a terület önkormányzati tulajdonban van. Kisajátítási eljárást indítottunk, és az eredeti árnál jóval olcsóbban, 161 millió forintért jutottunk hozzá. Ha akkor nem lépünk, a szennyezés veszélyeztette volna az ivóvízkészleteket. Az eljárás, amit a konzorcium alkalmazott, nem csak a terület megtisztításában segít, de a szó szoros értelmében is elismerésre méltó, hiszen Greenovációs Nagydíjat nyert – mondta dr. Kovács Ferenc.

Érdemes tudni

Egykor az Ököri-tó díszítette ezt a területet, de a víz eltűnt, az 1960-as évek közepétől ugyanis telehordták szeméttel. Tették ezt egészen 1985-ig, a Szállási úti hulladéklerakó megépüléséig. A tó medrében a hulladék lerakása műszaki védelem nélkül történt, így veszélyforrást jelentett az alatta húzódó, az ország egyik legnagyobb felszín alatti vízkészlet-területére.A hulladékáthalmozás során részleges hulladékválogatást végeztek, és földtakarásos területrendezés is történt. A kármentesítő rendszer kiépítése során nagy átmérőjű kitermelő kutak készültek, a területen víztisztító berendezés működik, a talajvíz megfigyelésére pedig kis átmérőjű kutakat fúrtak

A fitoremediációs technológia végső célja, hogy a területhasználati korlátozásokat feloldják és hasznosíthatóvá váljon az egykori hulladéklerakó, miközben megakadályozzák a felszín alatti vízkészlet esetleges szennyeződését is.