„Nem vagyunk hozamvadászok” - Van aki milliókból pár százezret látott csak viszont

Nyíregyháza - A károsultak szerint egyre szaporodnak a kérdések Quaestor-­ügyben, de válasz egyenlőre alig akad.

Több ponton is az Alaptörvénnyel ellentétesnek találta az áprilisban elfogadott károsultmentő csomagot az Alkotmánybíróság november 17-én.

A bejelentés persze csak olaj volt a tűzre, s a károsultak szervezetének egyes képviselői azóta azt is fontolhatják, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, ha záros határidőn belül nem történik előrelépés az ügyükben. Persze az érintettek többsége addig se tétlenkedik. Debrecenben például péntekre hívtak össze egy olyan találkozót, ahová a sajtó képviselőin kívül Kósa Lajos országgyűlési képviselőt, Rogán Antalt, a Parlament gazdasági bizottságának elnökét, s dr. Windisch Lászlót, az MNB alelnökét is meghívták.

Megpróbáltunk utánajárni, hogyan látják maguk a károsultak a jelenlegi helyzetet, s Liskány Edit kisbefektető – aki sokszor már csak versekben képes hangot adni az elégedetlenségének – egyedüli nyilatkozóként nem is rejtette véka alá, mik okoznak számukra álmatlan éjszakákat.

– Sajnos nem fedi a valóságot, hogy hatmillióig mindenkit kártalanítottak, hiszen ez még a Beva szabályait tekintve se teljesen igaz. Ha az volna, akkor az édesanyám és én – akik egymillió alatti károsultak vagyunk – nem kaptunk volna vissza kevesebbet az ígértnél. Tudok olyan sorstársunkról is, aki több millióból csak pár százezret kapott, s egy másikról, aki azért nem látott egy fillért sem, mert valós kötvényei voltak. Egyébként máig nem tudjuk, ki és mi alapján döntött arról, melyik kötvény fiktív, s melyik valós.

Kapzsi befektetők volnánk?

– Lázár János miniszter felelőtlen lépésnek nevezte, hogy a befektetők nem a kormányhoz fordultak segítségért, hanem a Quaestorhoz vitték a pénzüket, hogy a kamatokkal „nyerészkedjenek” – nevezte meg beszélgetőpartnerünk a sérelmeiket. – Holott az MNB volt az, aki a hivatalosan működő pénzintézeti szerveket nem ellenőrizte felelősen. Ha mi kapzsi befektetők vagyunk, akkor minek nevezhető a kormány, a Külügyminisztérium és az önkormányzatok, akik szintén ide hozták a közpénzt?– folytatta felindultan.

Hogy történhetett meg?

– Tarsoly Csabát a 25 éves szakmai múltjáért kormánykitüntetésben részesítették, azon túl diplomata útlevele, s állandó parlamenti belépője volt, orosz vízumközpontot és török kereskedőházat üzemeltetett, s a tények ismeretében érthetetlen, hogyan fordulhatott mindez elő. Senki nem tudja, hol van a haszon, s hová lettek a betett pénzek kamatai. Máig nem tudni arról sem, hol tart a nyomozás az ügyben.

– Többen kezdeményezték, – mondta el Liskány Edit azt is –, hogy az állam vállaljon készfizető kezességet, s ez kerüljön bele végre a kártalanítási törvénybe. A Parlament Gazdasági Bizottságának az ülésén, ahol a törvénymódosító javaslatot tárgyalták, Rogán Antal elnök meg se jelent, s az ellenzéken kívül mindenki tartózkodott. Ennek ellenére a javaslat mégis a plenáris ülés elé került, ahol a kormánypárti képviselők egyhangúlag nemmel szavaztak.

– Mi nem egy kockázatos befektetés, hanem bűncselekmény miatt veszítettük el a pénzünket, amit már mindenki elismert – mondta el összegzésképpen Liskány Edit.

Kell, hogy legyen válasz a kérdésekre

– Az Alkotmánybíróság a Quaestor-károsultak kártalanítási alapjával kapcsolatos törvény több pontját is hatályon kívül helyezte, a jogalkotónak viszont lehetőséget adott, hogy a hibákat a későbbiekben korrigálja – foglalta össze Fazekas Sándor, lapunk pénzügyi szakértője a fennálló helyzetet.

– Elsősorban azt a diszkriminatív megkülönböztetést kifogásolták, hogy más brókercégek – így a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír Zrt. – károsultjai nem tartoztak a törvény hatálya alá, mivel a Quaestor-törvény utólag született. A Beva-összeghatár felemelése egyébként csak január elsejétől lép életbe, így a 6 millió forint fölötti követeléssel élők kártalanítására hamarabb nem is volt eddig lehetőség. Röviden szólva a kártalanítás mértékét és a kártalanítottak körét is pontosítani kellett.

– A legnagyobb bajnak a pénzhiányt látom. A bankok azért támadták meg a törvényi előírást, mert nem értették, miért fizessenek, amikor már az Országos Betétvédelmi Alapba is beteszik a magukét. Ráadásul fel sem tudtak készülni a kártalanításra. Ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy az adófizetők pénzéből kárpótolják a kijátszott befektetőket. Jelenleg senki nem tudja megmondani, milyen korrekcióra lehet számítani, s az sem világos, ki fizeti majd a „révészt”, de úgy gondolom, lesz válasz arra a kérdésre, milyen forrásból, milyen mértékben és milyen kört érintsen a kártalanítás a továbbiakban – mondta el Fazekas Sándor.

KM