Császárbajszú tamarinok születettek a Nyíregyházi Állatparkban

Nyíregyháza - Ikrekkel bővült a Nyíregyházi Állatparkban a császárbajszú tamarinok (Saguinus imperator) állománya.

A 140 napnyi vemhesség után született majmok idejük nagy részét az ivarérett állatok hátán kapaszkodva töltik, de olykor már önállóan is ismerkednek a kifutóikkal - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark szóvivője hétfőn az MTI-vel.

A 30-40 dekagramm súlyú, 25 centiméter hosszú majmok legfeltűnőbb sajátossága a mindkét ivaron jól látható nagy, fehér, lefelé hajló bajusz, mely már a kölyköknél is elkezdett növekedni. Erre utaló fajnevük azonban tévedésen alapul: 1907-es felfedezésükkor még csak elejtett példányokat ismertek, a hosszú, lelógó bajuszt a preparátorok felfelé kunkorították, mivel azt feltételezték, hogy a bajuszvég felfelé áll, csakúgy mint II. Vilmos császáré. A tévedésre csak néhány év múlva jöttek rá, amikor élő példányokat is láttak, de az állatokon ragadt a császárbajszú tamarin név.

Az aktív életet élő család szinte egész nap mozgásban van, idejük nagy részét táplálékkereséssel és társaikkal játszva töltik. A természetben Peru, Brazília és Bolívia erdőségeiben gyümölcsökkel, fák nedvével és nektárral táplálkoznak, fehérjeigényüket pedig rovarokból fedezik.

A csapaton belül a domináns nőstény egy szaganyag segítségével a többi nőstény ivari ciklusát meggátolja, így a hímmel csak ő tud párosodni. Ennek ellenére a család minden tagja gondoskodik az ikrekről, azaz részt vesznek a hordozásukban és nevelésükben is.

- MTI -

A Nyíregyházi Állatpark közleménye:

Bővült a Nyíregyházi Állatpark császárbajszú tamarin ( Sauginus imperator) állománya, 140 napnyi vemhesség után világra jöttek a csapat legifjabb tagjai, egy ikerpár.

A május végén született apróság idejük nagy részét az ivarérett állatok hátán kapaszkodva töltik,de olykor már bátorságot merítve önállóan is ismerkednek kifutóikkal.

A 30-40 dkg-os 25cm-es majmocskák legfeltűnőbb sajátossága a mindkét ivaron jól látható nagy, fehér , lefelé hajló bajusz, mely most már a pár dekagrammos kölyköknél is elkezdett növekedni.

Fajnevük is erre utal, ami azonban egy tévedésen alapul, ugyanis felfedezésükkor, 1907-ben még csak elejtett példányokat ismertek: a hosszú, lelógó bajuszt a preparátorok felfelé kunkorították, mivel azt feltételezték, hogy a bajuszvég felfelé áll, csakúgy mint II. Vilmos császáré. A tévedésre csak néhány év múlva jöttek rá, amikor élő példányokat is láttak, de az állatokon ragadt a császárbajszú tamarin név.

Az aktív életet élő család szinte egész nap mozgásban van, s idejük nagy részét táplálék kereséssel és társaikkal játszva töltik. A természetben Peru, Brazília és Bolívia erdőségeiben gyümölcsökkel, fák nedvével és nektárral táplálkoznak, fehérjeigényüket pedig a rovarokból fedezik.

A csapaton belül a domináns nőstény egy szaganyag segítségével a többi nőstény ivari ciklusát meggátolja,így a hímmel csak ő tud párosodni, ennek ellenére a 6 fős tamarin csapat igazi összetartó családként, közösen gondoskodik az ikrekről; részt vesznek a hordozásukban, nevelésükben-erre szükség is van, hiszen már újszülött korban az ikrek együttes testsúlya anyjuk 25%-át teszi ki.