A fiatalokat istenszomjúság hajtja

Nyíregyháza, Máriapócs - Járnak templomba a fiatalok? Mit tesznek az egyházak azért, felkeltsék az érdeklődésüket?

A zarándoklaton részt vevő fiatalok fizikai megpróbáltatásokat is vállalnak, hogy tanúságot tegyenek a hitükről és támogassák egymást az „úton” – a szó szoros és átvitt értelmében is. A lelki gyarapodás utáni vágy viszont nem csak a nyári nagy rendezvények résztvevőiben fedezhető fel – mondja a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora, Véghseő Tamás.

– Meghirdetett hitéleti képzéseink egyre több „útkeresőt” szólítanak meg. Míg a nappali és levelező hittanárszakos hallgatók az egyház szolgálatában szeretnének részt venni, a levelezős teológiaszak hallgatói a hitük elmélyítését és alaposabb, tényszerű megismerését várják a képzéstől. Örömmel fogadjuk a jelentkezőket, hiszen a hitük tartalmát jól ismerő világiak, nők és férfiak elkötelezett jelenlétükkel, felkészültségükkel és tanúságtételükkel a helyi egyházi közösségeket és általuk az egyetemes egyházat gazdagítják – mondta a rektor.

Útmutatást adott

Hajdu István a napokban tért haza a krakkói ifjúsági világtalálkozóról. A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya plébánia káplánja elárulta: az esemény csúcsa a találkozás a szentatyával. – Megszólított minket, és küldetést, útmutatást adott, hogyan éljük meg kereszténységünket és tegyünk tanúságot az irgalomról a ránk bízott emberek körében.

– Sok fiatal a világtalálkozón ismeri fel a hivatását, gyakran itt dől el, ki az, aki papi, szerzetesi vagy házas­életre vállalkozik. Azért is népszerűek a világtalálkozók, mert amellett, hogy Istennek örülünk, találkoznak a különböző kultúrákból érkezők, s legyünk bármilyen nemzetiségűek, az evangéliumi egység összeköt minket. Hajdu István szerint az emberekben, s főként a fiatalokban van egyfajta vágy, ami Isten felé irányul. – Akármennyire is meghatározó a technika az életükben, a virtuális tér nem elégíti ki a vágyaikat, és szükségük van valakire. Ferenc pápa ezt istenszomjúságnak nevezte; ez az, ami hajtja a fiatalokat, hiszen Isten tudja megadni mindazt, amit szeretnének, hogy szebb és jobb világ építői legyenek. Az egyház általában erre lép fel, amikor megkeresnek minket: megmutatjuk, hogyan tudják a hallottakat, átélteket a hétköznapokban kamatoztatni.

Lelki élményeket keresnek

Talán senki sem avatottabb ezekben a kérdésekben, mint azon fiatalok, akik hitbéli elköteleződésből vagy épp kíváncsiságból keresnek lelki élményeket. Két olyan fiatalt kérdeztünk, akik épp a Mária-utat rótták. Miszkuly Gyöngyi Rakamaztól csatlakozott a zarándoklathoz, ez az első ilyen alkalom az életében. – Máriapócson gyakran megfordultunk korábban is, de gyalogosan most megyek el odáig először. Nem tudtam, mire számítsak, de sokat hallottam arról, hogy az itt megszerezhető közösségi élmény és az Isten felé fordulás lehetősége minden fáradságért kárpótol. Rendszeresen járok a misékre a szüleimmel, és görög katolikusként ifi hittanra is beiratkoztam. Eddig is jól éreztük magunkat, de a nagy élmény még várat magára. Talán Máriapócson megtalál bennünket az is – tette hozzá.

Nincs direkt hittérítés

Tamás Ferenc a nyolcadik zarándokútját rója. Máriapócsiként mindig nagy érdeklődéssel figyelte a zarándokokat, s alig várta, hogy maga is közéjük állhasson.

– Nincs annál nagyobb élmény, amikor a kimerült vándor végül bevonulhat és megpihenhet a templom hűvösében, s átélheti a megérkezés örömét. S kincset ér, hogy egy zarándoklat nagyon sok barátot ad az embernek. Az út során a hitről, Istenről és a vallásról esik szó, de nem tolakodóan.

Nincs direkt hittérítés, de a lelki háttér és az állomásokon tapasztaltak a bizonytalan hitűeknek is megerősítést adnak. Ahogy Szocska Antal Ábel, a nyíregyházi egyházmegye apostoli adminisztrátora is megvilágította, ide kétféle ember jön: az egyik zarándok, a másik csupán turista, de az út végére a 300 gyalogló között sok turista válik zarándokká – mondta Tamás Ferenc, elárulva azt is, hogy harmad­éves kispapnövendékként a szervezőmunkába is besegít.

Szüleikkel együtt járnak

Papp Krisztián pozitívan értékeli az ifjúság egyházhoz fűződő kapcsolatát, igaz – mint mondta –, ezért tenni is kell.

– Lelkészként természetesen nagyon fontosnak tartom ezt a korosztályt is, amellyel különösen jó kapcsolatot ápolok. A megszokott programokon túl – hittanóra, konfirmációi oktatás – is odafigyelünk a fiatalokra: például koncertekre, kirándulásokra várjuk őket, ami nagy élményt jelent nekik.

A gyerekeknek külön istentiszteletet tartok, a nagyobbak pedig már a szüleikkel együtt járnak a templomba, vagyis megvan a jövőkép – válaszolta érdeklődésünkre a nyírtéti református gyülekezet lelkipásztora.