A sövénytelepítés titkai

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Kohán Márktól azt is megtudtuk, mely növényekből érdemes kialakítani sövényünket.

– Sövénytelepítésnél több szempont is befolyásolhatja döntésünket. Az egyik legfontosabb az lehet, hogy ne lássanak be, megteremtve ezzel kertünk bizonyos részeinek intimitását – kezdte lapunk tájékoztatását Kohán Márk, a nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője. Elmondta: a magasabb sövényeknek jelentős szél- és porfogó hatásuk is van, ezenkívül egy sűrű és akár termést is adó fajtával remek fészkelő- és búvóhelyet biztosíthatunk az apró énekesmadaraknak is.

Magasság szerint

Kohán Márktól megtudtuk: magasság szerint megkülönböztetünk alacsony (1 méternél alacsonyabb), félmagas (1 méter körüli magassággal) szegély-, valamint magas sövényeket (1,5–2 méteres vagy a fölötti magassággal). Attól függően választhatunk a különböző típusok közül, hogy milyen szerepet szánunk neki. – Természetesen a különböző magasságú sövényeket különböző növényekből telepíthetjük – hívta fel a figyelmet a szakember, aki a teljesség igénye nélkül minden típushoz felsorolt néhány példát is.

Eszerint a szegélysövényt (mint a nevük is mutatja) akkor érdemes ültetni, ha csak jelzésértékűen szeretnénk elválasztani kertünkön belül a különböző részeket, de azt nem akarjuk, hogy zavarjanak minket a kilátásban. Ilyeneket rakhatunk például a járda mellé, a füves részek és a virágágyás közé, vagy a kerítésünk, netán a fal mellé, ha a lábazatot szeretnénk eltakarni.

Alkalmas növények

Lássuk, mely növények alkalmasak erre a célra! A levendula (Lavandula angustifolia), a gyöngyvessző alacsony fajtái (Spiraea japonicus Little princess vagy Golden princess) vagy a törpe fagyal (Ligustrum ovalifolium Nünü).

– A félmagasaknál már hangsúlyosabb szerepet kapnak növényeink, de még mindig nem akarunk elrejteni semmit a kíváncsi szemek elől – folytatta Kohán Márk. Ebben az esetben ültethetünk puszpángot (Buxus sempervirens), kerti gyöngyvesszőt (Spiraea X vanhouttei) vagy törpe orgonát (Syringa meyeri Palibin).

A magas sövényeknél már fontos szerepet kap a térelválasztó hatás. Erre alkalmas növény például a turkesztáni szil (Ulmus pumila), a nyugati tuja (Thuja occidentális), a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) vagy a hibridciprus (Cupressocyparis leylandii).

- Tarnavölgyi Gergely -

Két csoport

Fenntarthatóságuk szerint két nagy csoportot különböztetünk meg, úgy mint a nyírott vagy nyíratlan sövények. A nyíratlanoknál a növény természetes alakja érvényesül, a nyírott fajtákat különböző geometriai formákra alakíthatjuk. Akár magunk gondozzuk, vagy mást bízunk meg kertünk gondozásával, tudnunk kell, hogy a nyírott sövényeket évente minimum két alkalommal kell megnyírni, ebben az esetben több idővel és természetesen költséggel kell számolnunk.

Egész évben kertünk dísze

– Telepítés előtt még egy fontos kérdésben kell döntenünk – vélekedik Kohán Márk, a nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője, és hozzáteszi: vannak olyan fajták, amelyek lombjukkal egész évben díszítik kertünket. Ilyenek például a tujafélékből vagy hibridciprusokból ültetett örökzöld sövények. Választhatjuk még a széleslevelű fagyalt (Ligustrum ovalifolium), amely a levelét télen megtartja, majd lombját tavasszal váltja, ezért ezt a fajtát az úgynevezett télizöld növények közé is sorolják. Az utolsó kategóriába tartoznak a lombhullató sövényt adó növények, mint például a turkesztáni szil (Ulmus pumila) vagy a gyertyán (Carpinus betulus).