A Prima Díj megyei jelöltjei: Makrai Zsuzsa - A történelem szerelmese

Nyírbátor - Az általa alapított képzőművészeti stúdióval háromszor nyerték el a kiváló együtteseknek járó kitüntetést.

Makrai Zsuzsa zománcművésszel beszélgetve mintha a történelem színpadára lépne ki az ember. Historikus tájékozottsága – különösen ha a városa, Nyírbátor múltjáról és emlékeiről van szó – lenyűgöző. Eddigi gazdag életútja során igyekezett is mindent zománcképbe álmodni, ami nemzeti, s főleg helyi érték. Legutóbb is a somlyói Báthory Anna nevét felvevő református általános iskolának készítette el a névadótábláját, rajta Báthory Erzsébet édesanyjának, s az egykori lengyel király, Báthory István testvérének az elképzelt portréjával.

Szakkört szervezett

Makrai Zsuzsa művészi pályája öt év általános iskolai tanítóskodás után 1970-ben a nyírbátori művelődési központban indult. Itt bízták meg egy képzőművészeti szakkör szervezésével, miután az év őszén átvette a nyíregyházi tanárképző főiskolán a rajz szakos diplomáját.

– A járás 22 rajzos pedagógusából megszerveztem egy képzőművészeti kört, s a főiskolai banketten Horváth Jánost és a néhai Katona Zoltánt kértem föl művészeti vezetőnek. Tanítottunk, s magam is tanultam – mesélte. Rövid idő elmúltával az egész köré egy komplex közművelődési programot építettek előadásokkal, vetítésekkel, hangversenyekkel, egyre többen jártak hozzájuk a legkisebbektől a felnőttekig. Linó- és rézkarcnyomó préseket szereztek, s 1982-től Józsa János, később Morelli Edit művészeti vezetésével egy zománcműhelyt is létrehoztak.

– A görögkatolikus templom, vagyis szó szerint az Isten háta mögött, az egyházi iskola két tanterméből alakíthattunk ki egy nagyszerű közösségi műhelyt. A mellette lévő pedagógus szolgálati lakásból pedig alkotóházat hoztunk létre, háromszor is elnyerve az itt folyó munkánkkal a mindenkori művelődési minisztérium kiváló művészeti együtteseknek járó kitüntetését – idézte fel emlékeit a művész.

Mindez a szabad és gyümölcsöző alkotói időszak a ’90-es évek elejéig tartott, 1992-ben egy vizes, alkotásra csaknem alkalmatlan épületbe költöztették őket. Ennek ellenére országos hírűvé tették a zománcműhelyt, több fiatalt elindítva a művészeti pályán. Egy nagy nyári beázás után végül 2002-ben Makrai Zsuzsa nyugdíjba vonult, bár egy kis műhelyben 2014-ig még tanította a gyerekeket. S hogy mi szolgáltatta a témát az alkotáshoz? A nyírbátori két műemléktemplom címerdomborművei, a Jósa András Múzeum honfoglalás kori leletanyaga, vagy a nagyszentmiklósi kincsek motívumai. A 40 darab reneszánsz Báthory-címerből 2008-ra, később pedig a fejedelmek verte pénzek ábráiból is zománckép lett.

Portrézománcok

A jövőben a Báthory-családok tagjainak a portrézománcait szeretné elkészíteni a művész, aki a Báthory-családhoz fűződő vonzalmáról egy érdekes történetet is elmesélt.

– Amikor a Máriapócsra készülő II. János Pál pápának az ajándékát, az egyesített Jagelló-Báthory címert készítettem, a kutatómunka során felfedeztem, hogy az 1530-as évek körül a szaniszlófi ág egyik férfitagjának a feleségét úgy hívták: Makrai Zsuzsa. Akkor éreztem meg, hogy közöm van a Báthoryakhoz.

KM-MJ

Névjegy

Születési hely: Nyírbátor

Iskolai végzettsége: Bessenyei György Tanárképző Főiskola

A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának 2006-tól tagja