Almás-boros ócska simli

Karácsonyi forgatag országszerte. A legnagyobb természetesen Budapest belvárosában, ahol aztán tényleg nyüzsögnek, esznek, isznak az emberek, nagyrészt külföldi turisták. Kilencszáz forint egy pohár forralt bor. De könyörgöm, miből?!! Galambos Béla írása.

No nem az árára gondolok – és nem is másról beszélek, mint Bodóné, amikor az árát kérdik – bár az sem piskóta. Ezúttal inkább fókuszálnék a közkedvelt téli szürcsölgetni való alapanyagára, amiből elvileg készülnie kellene. Ennyi pénzért már elvárhatja az ember, hogy valódi, a híres magyar tőkéken termett szőlő nedűjéből forralják. Ám mint kiderült a hatósági ellenőrzésnél, gyümölcslével jócskán hígított borból – azt már fel sem merem tételezni, hogy valahol egy eldugott garázsban kevert „tablettás specialitásból” – főzött meleg, fűszeges lőrével kedveskednek a vendégnek közel három euróért.

Ez jár a fejemben, amikor olvasom a legfrissebb hírt, a Nébih százezer liter, lejárt szavatosságú almalevet talált egy Hajdú-Bihar megyei gyümölcslé-előállító üzemben, ahonnan lelkesen már jó ideje terítették az ország boltjaiba, áruházláncaiba.

Erre már felkapom fejem, mint huszárló a trombitahangra, mivel almaországbeli lokálpatriótaként elevenembe vág minden almával kapcsolatos szerencsétlenkedés vagy manipuláció. Mikor lépünk már túl ezen a sok simlin, amivel ideig-óráig még lehet is pénzt keresni, ám hosszabb távon egész biztosan bukáshoz vezet?

- Galambos Béla -