"Kívül mered hordani azt, amit más benntart"

Nyíregyháza - Ma már nem tabu, de sok még a kérdés, a téves információ a tetoválással kapcsolatban.

Ötzi, a gleccsermúmia legalább 5000 éves, az időszámításunk előtt élt szkíta harcosokról fennmaradt ábrázolások, s régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a testfestészet csaknem egyidős az emberiséggel – kalandozunk el a múltban Nagyváthy Gáborral a borús szombat délelőttön. Aztán arról beszélgetünk, míg az óceániai szigetvilágban ma sem ritka, hogy egy fadarab, szög és festék kell csak a tetoválónak, addig a Móricz Kert egyik termében tizenkét tetoválóművész tizenkét alkotása várja, hogy a szerencsésekre felvarrják a felajánlott mintákat. Gurulós polcokra kerülnek a tetoválótűk, festékek és minden egyéb kellék azért, hogy a mű estére elkészüljön. A bőrre rajzolt körvonalak jelzik, komoly alkotásokat készítenek el a szalonok szakemberei.

„Lájkoltak” és nyertek

– A tetoválás már nem tabutéma, de sok még a kérdés, a téves információ – magyarázza Gábor, a II. Tattoo Roll-Ink egyik szervezője, miért tartotta fontosnak Bodnár Zoltán, a nyíregyházi Tattoo z tulajdonosa, hogy ismét tető alá hozzák azt a napot, amelyen minden látható és megkérdezhető. Méhecskék zümmögéséhez hasonlít a hang, amikor bekapcsolnak a gépek, és a határozott, precíz mozdulatokkal dolgozó tetoválók beütik a festékanyagot a bőr alá.

A játékszabály különleges: mindenki dolgozik mindenki mintáján, használja a másik eszközét és félóránként váltják egymást. Akik a karjukat, lábukat adták a mintákhoz, szerencsésnek érzik magukat, hiszen „lájkoltak” és nyertek.

Aki délután két óra körül toppan be a kertbe, folpackba tekert combokat, al- és felkarokat, lábszárakat lát.

A 12 tagú csapatnak egyetlen hölgytagja van. Király Niki fáradtan lép ki a teremből.

– Nagy figyelmet és összepontosítást igényel, hogy a másik munkáját folytatjuk, s mi ülünk át a következő székre – mondja, de szusszanásnyi a pihenés, hiszen a munka folytatódik, a műveknek este hatra el kell készülniük.

Délután megélénkül az élet, egyre több az érdeklődő, kíváncsi szempár, a színpadon egymás váltják a fellépők, kulturális és művészeti együttesek mutatkoznak be, a tombolán pedig értékes ajándékok találnak gazdára. A teremben tizenévesek és idősebbek figyelik a munkafolyamatot, de a tetováltak reakcióiból az is leszűrhető, fáj-e, amíg elkészül.

– Olyan, mint amikor tűvel szurkálnak, ám nagyon sok függ attól is, hogy mekkora az ember fájdalomtűrő képessége – avat a részletekbe Noémi. – A lábszáron vannak olyan pontok, amiket ha megütnek, akkor megrándul a láb – mutat az egyik ágyon fekvő fiatal fiú lábszárára. Amikor arról kérdezem, neki mit jelent a tetoválás, azt mondja: önkifejezést, életérzést, bátorságot, magabiztosságot.

– Amikor nemcsak a bőröd alatt, lélekben vagy az elmédben vagy az, aki, hanem a testeden kívül is felvállalod a lényed. Kívül mered hordani azt, amit más benntart, mégsem érzed magad meztelenül, ha lekerül a ruha, mert erőt és önbizalmat ad, hogy kívül és belül is leplezetlenül önmagad lehetsz – fogalmazza meg a saját filozófiáját.

Beszél arról is, hogy az ő bőre „erre lett teremtve”, volt ismerőse, akinek kidobta a szervezete a festéket. – Nagyon fontos a próba, s hogy mindenki megbízható szalonba, kiváló szakemberhez menjen – figyelmeztet a fiatal nyíregyházi lány, aki még emlékszik arra, amikor az első tetkója elkészült; a szülei megdöbbentek, mára azonban elfogadták, ez a lányuk életének fontos része.

Mára művészet lett

– Mi is hallunk sok butaságot – kapcsolódik a beszélgetésbe Bea. – Aki azzal érvel, hogy akinek tetkója van, nem adhat vért, arra én vagyok a cáfolat. Rendszeresen adok vért, az viszont igaz, hogy a friss tetoválás után fél évig tart a tilalom.

A nap végére bebizonyosodik: a testfestészet mára művészet lett. A tetoválás, ha profik csinálják, testékszer. Régen túl vagyunk az alkarra írt „Ilike”, ujjakra varrt „Üss!” feliratokon. A rendszerváltás óta a magyar tetoválás a világ élmezőnyéhez fejlődött.

Ultimátum a gyermeknek

– A tinédzser fiam nemrég azzal állt elém, hogy tetoválást szeretne. Nem tartom ördögtől valónak, hiszen nekem is van egy, az azonban már vitára adott okot, hogy hol készíttesse el a tetkót. Elmondta: egy ismerőse vállalta, hogy otthonában 10 ezer forintért „rávarrja” az alkarjára a kívánt mintát. Ebbe természetesen nem mentem bele, mert egyrészt nem higiénikus, nem szeretném, hogy bármit elkapjon a sufnitetoválás során, másrészt ezt élete végéig viselni fogja, ezért csak profi művészre bíznám – árulta el Dóra. A nyíregyházi anyuka ultimátumot adott a gyermekének: ha még szeptemberben is kitart a választott minta mellett, elviszi egy belvárosi szalonba és még ki is fizeti a tetoválást. A fiú persze rábólintott.