Őrizni a hagyományokat, tovább vinni az értékeket Napkoron

Napkor - Az első német kisebbségi konferenciát tartották meg pénteken Napkoron a helyi sváb egyesület szervezésében. A több mint száz hazai és határainkon túli résztvevőt dr. Ludescher Gabriella, a Napkori Svábok Egyesületének elnöke köszöntötte.

Kiemelte: nagyon fontos tudni, honnan jöttünk és hová tartunk. Az elmúlt évszázadok alatt a történelem és a politika többször átrajzolta a határokat, és létrejöttek a nemzeti kisebbségek. A szatmári svábok gulagtörténete is ékesen bizonyítja, milyen érzékenyen érintik a változások a generációk képviselőit. A nemzetiségi és kulturális hovatartozásunk indokolja a téma felvetését. A konferenciát megnyitó dr. Barabás László tiszteletbeli osztrák konzul előadásában a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, Európai Uniós szabályokról beszélt. A regionális és kisebbségi nyelvek védelméről egy adat: 2 hetente eltűnik a Földön egy nyelv. Az Európai Unió 24 hivatalos nyelvét ez nem fenyegeti. Szólt az osztrák gyakorlatról, ahol nem kisebbséget, hanem népcsoportokat tartanak számon.

Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár érdekes áttekintést adott arról, miként jelenik meg a nemzettudat az alaptörvényben. A történeti alkotmánytól kezdve a nemzeti identitás jelentőségéig elemezte: mit jelent ma a nemzeti szuverenitás megjelenítése az Európai Unióban. Az integráció korai szakaszában a tagállamoknak az uniós jogokat kellett első helyre tenni, mára viszont az EU számára lényeges az alkotmányos tolerancia. Szóba került a nemzeti szuverenitás mellett a kisebbségek egyéni és közösség jogainak védelme. A sváb faluból, Hercegkútról származó alkotmánybíró már gyermekként megtapasztalta a szülők, nagyszülők kisebbségi léthez való viszonyát.

Egyre több köznevelési és kulturális intézményt tartanak fenn a nemzetiségi önkormányzatok hazánkban – hallottuk Tircsi Richárdtól, az Emberi Erőforrás Minisztérium főosztályvezetőjétől. Az idén 1,4 milliárd forinttal támogatja az állam a kisebbségek pályázatait. Sokat profitál ebből az a 14 ezer tanuló, akik nemzetiségi intézményekben sajátítják el nyelvüket, kulturájukat.

Kell-e félni az autonómiától a demokratikus államoknak? - kérdezte dr. Nagy Andrea /Nyíregyházi Egyetem/ előadásában. Mint levezette, nem, mert ha az autonómia csupán az önigazgatásra irányul, akkor az állam berendezkedését tiszteletben tartják. A nép és a nemzetiség közé lehet-e egyenlőségjelet tenni, több elemzés tárgya lehet. A Szatmárnémeti Német Líceum magyarul beszélő diákjai, valamint Arthur Glaser kulturális menedzser szólt a németországi Ulmban, a Dunai Svábok Múzeumában és a városi archívumban végzett kutatásaikról: keresték őseiket, elkészítették a családfákat, és kíváncsiak voltak rá, vajon miért döntöttek az elődök az elvándorlásról, a kisebbségi létről. A 21. század Európájában mindenkinek egyformán joga és lehetősége nyelvét és identitását használni – erősítették meg a több mint száz résztvevő nevében a hozzászólók.

- Tóth Kornélia -