2018.03.01. 19:13
Álmatlan éjszakáik vannak a levéltárosoknak: siratják a XX. század megmenthető kincseit
Nyíregyháza - A tárolási gondok miatt elpusztuló iratok, dokumentumok nélkül csak fikciókon alapulhat majd a történelem.
Nyíregyháza - A tárolási gondok miatt elpusztuló iratok, dokumentumok nélkül csak fikciókon alapulhat majd a történelem.
– Számos olyan önkormányzat van megyénkben, ahol csak az aktuális dokumentumokat képesek megfelelően tárolni a hivatalok. A múlt század fontos, értékes dokumentumainak jelentős része eltűnik vagy megsemmisül: dohos pincék mélyére, udvari fészerekbe kerül, a padláson kallódik, végül az enyészeté lesz. Raktárkapacitás híján mi sem tudjuk minden községtől, várostól átvenni a települési iratokat, holott a XX. század maradandó értékű forrásainak megfelelő kezelése rendkívül fontos lenne – mutatott rá a több évtizede tartó problémára és a mielőbbi megoldás fontosságára a megyei közgyűlés előtt megtartott keddi tájékoztatóján Kujbusné dr. Mecsei Éva.
Tiszalökön rendelkezésre áll két-három olyan épület, amely kisebb beruházás után alkalmas lehetne levéltári raktárnak." Gömze Sándor
Kinek miért fontosak az iratok?
A megyei igazgató elmondta: sokan fordulnak információkért, dokumentumokért a megyei levéltárhoz, így például olyanok, akik a kilencvenes években kárpótlásban voltak érintettek, hadigyámolti járadékra szeretnének jogosultságot szerezni, nyugdíj előtt állnak, és igazolni akarják a bedolgozott éveiket, avagy munkát kívánnak vállalni, ehhez pedig szükségük lenne az iskolai dokumentumaik másolatára.
Speciális tárolási feltételek
– A fent említett oknál fogva, bár mindenki előtt nyitva áll az ajtónk, nem tudunk valamennyi hozzánk fordulónak segíteni, amiatt pedig, hogy a szemünk láttára pusztul el a XX. századi történelmünk egy része, egyenesen álmatlan éjszakáink vannak. Többféle lehetőséget megvizsgáltunk már a raktárkapacitási probléma orvoslása érdekében, szóba jött például egy üres laktanyaépület, közeli és távoli önkormányzati ingatlanok, de eddig nem jártunk sikerrel, mivel a dokumentumok csak megfelelő körülmények között tárolhatóak és kezelhetőek, az épületek rendbe tétele pedig messze túlmutat a Magyar Nemzeti Levéltár anyagi mozgásterén – fejtegette a megyei igazgató, hozzátéve: minden ötletet, javaslatot örömmel fogadnak.
A megyei közgyűlés tagjai a legnagyobb elismeréssel szóltak a megyei levéltár sokoldalú és áldozatos munkájáról, s – átérezve a probléma súlyát – ígéretet tettek arra, hogy igyekeznek mihamarabb megfelelő ingatlant keresni az értékes iratanyagok számára.
– Bár a mi településünk mintegy 30 kilométerre található a megyeszékhelytől, Tiszalökön rendelkezésre áll két-három olyan épület, amely kisebb felújítás, beruházás után alkalmas lehetne levéltári raktárnak, s ha kell, akár a felmerülő útiköltségek egy részét vagy egészét is átvállalhatjuk – állt elő javaslatával Gömze Sándor polgármester.
Kujbusné dr. Mecsei Éva átfogó tájékoztatójából az is kiderült: az idők során nagymértékben átalakult a levéltár funkciója, ma már nem a megyei hivatal része, hanem önálló, az írott források őrzése, kezelése mellett tudományos kutatást és kulturális-közművelődési feladatokat is ellátó közgyűjtemény. A „titkok tárából” nyitott, szolgáltató intézménnyé váló levéltár a megye jelenében való szerepvállalása mellett a Szabolcsban, Szatmárban, Beregben élők múltja őrzésének egyik legfontosabb letéteményese.
– Feladatkörünkbe éppúgy beletartozik a történeti értékű iratok őrzése, mint azok feldolgozása, a sokrétű szolgáltatások, a tudományos tevékenységek, mint a kulturális kapcsolatok ápolása, a közművelődés elősegítése és a levéltár-pedagógia – sorolta a megyei levéltár igazgatója.
Állandó harcot folytatnak
A hosszú ideje megoldásért kiáltó iratbefogadásra annak idején Nyírtelek-Varjúlaposon találtak helyet az intézmény korábbi vezetői, fenntartói: előbb egy régi kúriából átalakított iskolában, majd egy raktárépületben. Azokat a körülményeket, amelyek szükségesek lennének (állandó hőmérséklet, alig ingadozó páratartalom) azonban nem tudták biztosítani. Forráshiány miatt sajnos ma sem tudják, így az iratok nagy veszélynek vannak kitéve, a dolgozók pedig állandó harcot folytatnak a kiszáradás és szétmorzsolódás, valamint a nedvesség miatti sokféle gomba, penész romboló hatása ellen. Hasonlóak a körülmények a nyíregyházi két külső (szükség-) raktárban is.
– Bár a saját körülményeink sem ideálisak, azt tapasztaltuk, hogy az illetékességi körünkbe tartozó polgármesteri hivatalok többségénél még rosszabb a helyzet. Menekítettünk be olyan iratokat, amelyek annyira fertőzöttek, hogy csak elkülönítve tudjuk őrizni őket. Sok millió forintból lehetne fertőtleníteni-restauráltatni az egyébként községtörténeti szempontból fontos dokumentumokat.
– Megyénkben az új raktáron a 20. század második fele írott forrásainak megmaradása múlik. A tárolási gondok miatt elpusztuló iratok soha többé nem pótolhatóak, dokumentumok nélkül pedig csak fikciókon alapulhat majd a történelem. A közösségük iránt felelősséget érző szakemberek, polgármesterek, jegyzők hozzánk hasonlóan szeretnék nálunk biztonságban tudni irataikat, hiszen a polgármesteri hivatalok szervezeti átalakulása, a személyi változások, a költözések miatt még inkább veszélyben vannak a régebbi iratok – jegyezte meg Kujbusné dr. Mecsei Éva.
Digitális stratégia
Az iratok biztonságos őrzése, tárolása és megfelelő kezelése napjaink informatikai forradalma miatt is nagy kihívás. A digitalizálás általánossá válása, az online információcsere és adattovábbítás újabb és újabb adatvédelmi kérdéseket vet fel, az elektronikus iratkezelés terjedése szükségessé teszi az évszázados iratőrzési gyakorlat újragondolását. A nyíregyházi levéltárban (is) folyamatos a digitalizálás és az adatbázis-építés. Gazdag információk találhatóak az intézmény honlapján.