Nem eltúlzott az elhízás miatti aggodalom

Nyíregyháza - A WHO adatai szerint 1975 óta megháromszorozódott a túlsúlyos magyarok száma. Az elhízási statisztika világrangsorában elfoglalt negyedik helyünk joggal ad okot az aggodalomra, s sajnos nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek körében is egyre több a túlsúlyos.

Az európai elhízás elleni nap apropóján a Magyar Dietetikus Szövetség arra hívja fel a figyelmet, már életünk első ezer napja meghatározhatja, hogy túlsúlyos felnőttekké válunk-e. Szakembereket kérdeztünk az elhízás okairól, az életmódváltás fontosságáról.

Ha nincs genetikai tényező vagy más betegség, akkor az elhízás oka egyszerűen megfogalmazható: rendszertelen, rossz táplálkozás és mozgásszegény életmód – mondta dr. Fehérvári Mária. A Jósa András Oktatókórház belgyógyász főorvosa elismerte, hogy az első ezer nap valóban fontos a gyermekek táplálkozásában, ám vannak elrettentő esetek. Például azé a 9 éves gyereké, aki kiskorában nem ehetett cukorkát, csokit. Az iskolában a zsebpénzét agyoncukrozott édességekre költötte, aminek eredményeként nagyon elhízott. – Fontos, hogy a szülő jó példát mutasson, adjon alternatívát; a túlzott tiltás éppoly káros lehet mint a mindent megengedés – hangsúlyozta a főorvos. Az elhízás számos krónikus betegség kockázati tényezője, szerepe van a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, de több daganattípusnál is megfigyelhető, hogy a túlsúlyosak körében gyakoribb. – Keveset beszélnek róla, de a mozgásszeri panaszok is ebbe a körbe tartoznak, emiatt még kevesebbet fog mozogni a páciens, s még súlyosabb lesz az elhízás mértéke. Önmagát gerjesztő folyamat ez – mutatott rá egy másik összefüggésre Fehérvári Mária.

Arra is figyelmeztet, az étrendkiegészítőknek meglehet a szerepe az egészséges táplálkozásra és rendszeres mozgásra épülő diétában, de ezekre a szerekre alapozni nem szabad, mert ahogy abbahagyják ezek fogyasztását, egy-két hónap alatt nemcsak a leadott kilók jöhetnek vissza, hanem még több.

– Ha valaki úgy dönt, hogy komoly fogyókúrába kezd, jelentősebb súlyfeleslegtől szeretne megszabadulni – főleg, ha küzd bármilyen betegséggel –, kérje a háziorvos tanácsát, konzultáljon a ke­zelőorvosával, s érdemes dietetikussal is egyeztetni, hogy valóban eredményes legyen a fogyókúra és az egészségét se veszélyeztesse, a betegséget ne súlyosbítsa – figyelmeztetett dr. Fehérvári Mária.

Napi kontroll kell

– A mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás vezet az elhízáshoz, éppen ezért a megoldás ugyanitt keresendő, de siker csak életmódváltással érhető el – mondta dr. Tiszáné Sója Teodóra életmód-tanácsadó, személyi edző. – A hozzám fordulók kisebb része orvosi tanácsra dönt úgy, hogy változtat az életén, a többiek jellemzően akkor kérnek segítséget, amikor azt érzik: a testük már nem úgy működik, mint korábban. A mozgásszervi elváltozások tünetei főként 40 éves kor felett jelentkeznek, és amikor az emberek észbe kapnak, s tennének valamit az egészségükért, általában már túlsúllyal is küzdenek. Tartósan súlyt csökkenteni csak a bevitt kalória mennyiségének csökkentésével és rendszeres testmozgással együtt lehet, a divatétrendek és -fogyókúrák pedig többet ártanak, mint használnak. Rövid idő alatt nem lehet tartós fogyást elérni, hiszen az így leadott kilók azonnal visszakúsznak, ráadásul sokan nem tudják, de csupán kalóriamegvonással először az izomból fogyunk, ez pedig akár visszafordíthatatlan folyamatokat is elindíthat. Én két dietetikussal dolgozom, ők azok, akik a hozzám fordulók étrendjét elemezve kialakítják a napokra lebontott étrendet, illetve megállapítják az optimális kalóriamennyiséget. A páciens kedvenc ételei továbbra is az étrendje részét alkotják, csak éppen kisebb mennyiségben, megfelelő időpontban. Általában napi 500 kalóriát veszünk le az addig megszokott mennyiségből, és ami nagyon fontos: a napi ötszöri étkezést javasoljuk. A legtöbben ugyanis nem azért híznak el, mert túl sokat esznek, hanem azért, mert rendszertelenül teszik. A jó elosztáson van a hangsúly: a napi kalóriamennyiségből a reggelinek 30, a tízórainak 10, az ebédnek 30, az uzsonnának 10, a vacsorának pedig 20 százalékot kell kitennie, lefekvés előtt 2–3 órával már nem ajánlatos enni. A megfelelő étkezéshez kell társulnia a heti (legalább) kétszeri mozgásnak – a megfelelő mozgásformát a testfelépítést és az ízületek védelmét figyelembe véve, egyénre szabottan választjuk ki. Sokszor ajánlok kardio mozgásokat, például kerékpározást; az úszást viszont azért nem javaslom testsúlycsökkentéshez, mert a hideg közeg arra készteti a szervezetet, hogy zsírt tartalékoljon – mondja a szakember, aki azt tartja a legnagyobb sikernek, ha a pácienseinek jó a közérzetük és nem fáj semmijük.

Gyerekekkel is dolgozik, és úgy véli, szülői és társadalmi felelősség is odafigyelni arra, mit esznek a kicsik. – A chipshez és cukros üdítőitalhoz szokott gyerekeket meg kell ismertetni a gyümölcs vagy a víz ízével, hogy ezeket szokják meg, ne pedig az egészségtelen ízeket – véli az életmódtanácsadó, aki szerint 1–2 pluszkilóra is oda kell figyelni, és persze, időnként lehet bűnözni, de bármilyen furcsán is hangzik, az étkezés napi kontrollt igényel, mert akkor a kisebb kilengések kordában tarthatók.

KM

Pszichés okok is állhatnak az evési zavarok hátterében

– Az evés zavarainak hátterében a lelki problémák, feszültségek és konfliktusok jelentős szereppel bírnak – mutatott rá Lupák Éva pszichológus. Az európai elhízás elleni nap üzenete, hogy komoly veszélyt jelenthetnek a gyermekkori pluszkilók a fenőttkori elhízásban. Ezzel kapcsolatban a pszichológus elmondta: az elhízás, és más táplálkozási zavarok mögött gyakran találkoznak az anya-gyerek kapcsolat korai zavarával, hiszen a gyerek itt szerez elsődleges tapasztalatot a táplálás élményével, majd a későbbi életkorában is otthon látja és tanulja meg az étkezéssel összefüggő mintákat. – Fontos, hogy zajlik az etetés, kényszerítenek-e valakit az evésre, noszogatják-e. Ha az anyai ráhangolódás nem megfelelő, előfordulhat, hogy akkor is megeteti a gyermekét, amikor nem éhes, hanem például megnyugtatásra lenne szüksége. Így a gyerek nem fogja megtanulni az éhség és a különböző érzelmi állapotok megkülönböztetését – magyarázta Lupák Éva, hozzátéve: ezek a gyerekek az éhséget, a félelmet, a haragot, a szorongást éhségnek címkézik a későbbiekben. A hirtelen feltámadó étvágy sem mindig a szervezet táplálékigényét jelzi, hanem a konfliktusok, a személyes problémák, a nyugtalanság oldására a kora gyermekkor eszközéhez, az evéshez nyúl vissza. Az étkezés „pótlékká”, a meg nem kapott, nem teljesített szeretet szükséglet kielégítésének eszközévé válik. – A túlsúlyos embereknél szinte minden esetben találkozom önértékelési problémákkal, szélsőségesen negatív én- és testképpel. A pluszkilók védekezésül szolgálhatnak, így fojtják el indulataikat, szorongásaikat, és evéssel kompenzálnak. A megfelelően összeállított étrenden és edzésterven kívül sokszor pszichés támogatásra is szükség van, hogy sikeresen legyen az életmódváltás – mondta.