Helyi közélet

2019.01.16. 17:06

Búcsú Csendes Csabától

Nyíregyháza - Szilveszterkor kaptuk a megdöbbentő hírt: meghalt Csendes Csaba.

Nyíregyháza - Szilveszterkor kaptuk a megdöbbentő hírt: meghalt Csendes Csaba.

Negyven év barátsága fűzött össze bennünket. Igaz, az utóbbi időben már ritkán találkoztunk, mert Nyíregyházától messze sodorta az élet. A főiskola elvégzése után, a ’80-as évek legelején kezdte újságírói pályáját a Kelet-Magyarországnál. Három évvel később családi okok miatt elkerült Miskolcra, az Észak-Magyarországhoz, ahol jobbnál jobb riportokkal vívta ki az olvasók elismerését. Hamarosan felfigyeltek a tehetségére az Élet és Irodalomnál és a Képes Újságnál is, ahol később folytatta pályafutását.

Rendkívüli intelligenciája magas fokú műveltséggel párosult, s hamarosan a Magyar Televízió Híradójának, A Hét műsorának belpolitikai rovatvezetője lett. Nem tölthette be sokáig a nemzeti oldal szempontjából fontos posztot. Mivel munkát nem kapott sehol, elment Amerikába tanulni. A meglévő tanári diplomája mellé Buffalóban a Canisius College-ban ösztöndíjasként szervezetfejlesztési mesterdiplomát szerzett. Közben mélyen hívő, keresztény emberként szociális munkát vállalt, éveken át beteg, gyógyíthatatlan embereket ápolt karitatív alapon.

Hazatérve ő lett az akkor induló Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, később a Magyar Televízió, majd a Duna Televízió felelős szerkesztője. Számtalan dokumentumfilmet készített. Több magas színvonalú kötet is a nevéhez fűződik, mint az Első Magyar Szívcsere, a Gyászmagyar vagy a Most jöttem a pápától című riportkönyv.

Egy idő után azonban úgy érezte, hogy váltania kell. Belevágott egy olyan vállalkozásba, amely – reményei szerint – a legelesettebb emberek sorsán is segíthet. Sikeres nemzetközi kapcsolatokat is kiépített a segítőivel, amikor megtámadta a gyógyíthatatlan betegség. Nem volt egyedül, szerettei körülötte voltak. Visszakapta máshonnan azt a szeretetet, amit másoknak adott. Egyik barátja írta róla: a médiaháború egyik méltatlanul elhallgattatott harcosa volt. Azok közé tartozott, akik nem pozícióért, pénzért, kitüntetésekért tették, amit tettek. Jutalmul nem is kapott semmit. De ez őt aligha zavarta.

Január 20-án lett volna 64 éves.

Nyugodj békében Csaba!

- Egykori munkatársai -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában