nyíregyházán az államfő

2019.09.07. 14:26

Lehet tisztábban is élni, létezni

Áder János a közgazdász vándorgyűlésen: Magyarország képes arra, hogy 2050-re elérje a klíma-semleges állapotot

A téma jelentőségét és a probléma súlyát jelzi, hogy az államfő és két miniszter előadása zárta a Magyar Közgazdasági Társaság 57. Vándorgyűlését Nyíregyházán szombaton. A klímaváltozás okozta gazdasági, nemzetgazdasági és társadalmi kihívásokat három napon át, hét szekcióban elemezték a szakértők a Nyíregyházi Egyetemen.

– Magyarország köztársasági elnöke egy héten belül másodszor jár megyénkben, s mindkét látogatáshoz a környezet iránt érzett felelősség adott alkalmat – hívta fel a hallgatóság figyelmét köszöntőjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. Seszták Oszkár arra utalt, hogy Áder János jelentlétben mutatták be Vásárosnaményban azt a rendszert, amely a Tisza felső szakaszán tisztítja meg a folyót a (zömmel ukrajnai területekről származó) hulladéktól. Ezúttal az üzleti érdekek és a környezetvédelmi szempontok közötti egyensúly megteremtéséhez szolgált támpontokkal a magyar államfő.

Áder János rendhagyó módon, a hallgatóságot bevonva kezdte előadását, és később is telefonos szavazással kérdezte meg a hallgatóság véleményét egy-egy fontos kérdésben. Előbb a gyorsuló klímaváltozást érzékeltette számos megdöbbentő adat- és képsorral, kimutatással, majd a gazdasági, társadalmi következményeket vette számba.

Világossá tette: a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, ezek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek. A klímaváltozás következményeinek felméréséhez tisztán kell látni öt tőke: a társadalmi, a humán, a természeti, az épített és a pénztőke változásait. Ezek együttesen mutatják egy ország vagy nagyobb közösség helyzetét és fejlődési lehetőségét.

Áder János véleménye szerint Magyarország képes arra, hogy 2050-re elérje a klíma-semleges állapotot. Az áramtermelés például közel 100 százalékban szén-dioxid mentessé válhat Paks II. felépítésével, valamint a napelemes termelés további térnyerésével.

Az energia-kosarunkból fokozatosan kivezetjük a szént, a teljes épület-állomány energetikai korszerűsítésével az energia-hatékonyságának legalább 30 százalékkal növelhető.

További potenciál a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása a hőtermelésben, a közlekedési kibocsátások csökkentése, technológia-váltás a CO2-intenzív iparágakban (cementgyártás, acélipar, gumiipar), az agrárium kibocsátásának csökkentése, az erdőtelepítések támogatása.

Magyarország teljesítményére egyébként e téren sincs okunk a szégyenkezésre: a GDP növekedése mellett mérséklődött az energiafelhasználás, s csaknem harmadával csökkent az ország CO2 kibocsátása.

Fontos adat (s nem is nagyon szeretnek ezzel szembesülni a fejlett országok) az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás, ami Magyarországon 5,4 tonna, szemben az Európai Unió 8 tonnás átlagával, vagy épp Kína 9 és az USA 20 tonnás környezetterhelésével – mondta el Áder János.

 

Vagyon állami tulajdonban

Az új kihívásokkal is harmonizáló versenyképesség szolgálatában állnak az állami cégek is, erről Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter osztotta meg gondolatait. Utalt rá: a világ 100 legnagyobb vállalatából 22 működik állami kontroll alatt.

Hazánkban 2010 hozott trendfordulót, amikor stratégiai vagyonelemek kerültek vissza állami tulajdonba. Külön kitért a közületi szolgáltatói, közlekedési, energetikai területeken működő magyar állami cégek fejlesztésére, piaci kihívásaira.

Kevésbé sérülékeny az ország

Egyre több jóslat jelenik meg egy közelgő gazdasági válságról, recesszióról, ami e pillanatban inkább lassulásnak tűnik. Magyarország azonban sokkal jobb kondícióban van, mint a 2008-2009-es válság idején, megfelelő tartalékokkal rendelkezik – erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter.

Indoklásában kifejtette: alacsonyabb szintű az eladósodottság a lakossági és vállalati szektorban egyaránt, és a bankrendszer sokk-ellenállóképessége is jobb; magasabb az államháztartási tartalék, kedvezőbb az államadósság szerkezete, kevésbé sérülékeny az ország.

Varga Mihály a stabilitás megőrzéséhez a következő feladatokat határozta meg: tartani kell a fiskális fegyelmet, a stabil és kiszámítható árfolyamot, a 25 százalékos beruházási rátát és mozgósítani kell a munkaerő tartalékokat. A kis- és középvállalati szektor versenyképességét javítani kell, s fontos a politikai és pénzügyi stabilitás megőrzése.

A vándorgyűlés zárásaként Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja megköszönte a szervezők nagyszerű munkáját, elismeréssel szólt a jubileumi, 125. vándorgyűlés munkájáról, melyről záródokumentum készül, s amelyet a döntéshozók asztalára is letesznek. Külön öröm, hogy a határon túli szervezetek is részt vettek a munkában, és sikerült megalakítani az MKT kárpátaljai szervezetét is.

Kalapot emeltek Nyíregyháza előtt

Értékelt Nyíregyháza polgármestere, dr. Kovács Ferenc is, akitől azt kérdeztük: mit adott városnak a jubileumi közgazdász vándorgyűlés, és mit adott a város a közgazdászoknak?

– Nagyon sok fontos pozíciót betöltő, befolyásos ember töltötte itt az elmúlt napokat, és ez számomra is lehetőséget adott arra, hogy a város érdekeit szolgáló ügyekben, fejlesztési projektekben egyeztetéseket folytassak. Számos megbeszélést sikerült összehozni, és ezek egy részét a jövő héten már folytatjuk is Budapesten.

– Az is jelzésértékű, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság előszeretettel tartja Nyíregyházán a vándorgyűléseit 1935-től kezdve. A tanácskozás résztvevői ezúttal is belekóstolhattak a város szellemiségébe, a hangulatba, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Már-már zavarba ejtően is sok dicséretet azoktól, akik korábban jártak itt, és elmondták a véleményüket a fejlődésről, változásról.

– A vándorgyűlés hangulata egyébként kifejezetten jó volt, sokan fejezték ki köszönetüket azért a vendégszeretetért, amiben részesültek. Azt is többen jelezték, hogy hazatérve beszámolnak élményeikről ismerősi, baráti, családi körökben, és mindenképpen visszajönnek, hogy alaposabban is megszemlélhessék városunkat, élvezhessék mindazt, amit a vendégeinek nyújt – mondta el a vándorgyűlés végeztével dr. Kovács Ferenc polgármester.

Ezek is érdekelhetik