Egy kripta ásása közben találtak rá a csontokra a munkások a nyíregyházi temetőben

Tizenkét kis láda, fekete szövettel letakarva, rajtuk egy-egy szál fehér szegfű. Ez a kép fogadta csütörtök délelőtt mindazokat, akik részt vettek az 1944-ben hősi halált halt szovjet katonák újratemetésén a nyíregyházi Északi temetőben a szovjet hősök parcellájánál.

Több mint hetven éve nagy harcok dúltak Nyíregyházért, a város többször is gazdát cserélt. A szovjet csapatok 1944. október 22-én reggel elfoglalták a települést, és előrevetett kötelékeik elérték Tokaj és Csap körzetét. Csakhogy még aznap a német 23. páncéloshadosztály Újfehértó felől támadva elfoglalta Nagykállót, a Nyíregyházáig előretört szovjet csapatok fő utánpótlási vonalának csomópontját, majd bekerítették Nyíregyházát.

A szovjet csapatok többször is megpróbálták áttörni a gyűrűt, végül igen súlyos veszteségek árán, felszerelésük zömének hátrahagyásával tudtak kijutni a bekerítésből. Nyíregyházát október 26-án éjjel ismét elfoglalták a németek, így a német–magyar csapatok átkelhettek a Tiszán, és új védelmi vonalat építhettek ki a folyó mögött. Az alföldi páncéloscsata október 31-én a polgári és tiszalöki német hídfők feladásával ért véget, Nyíregyháza ekkor került ismét a szovjetek kezébe.

A heves ütközetek mind a városban, mind környék településein követeltek német és szovjet áldozatokat, akiket valószínűleg már helyben eltemettek, majd a fertőzésveszélyek elkerülése miatt újratemettek egy közös sírba a nyíregyházi köztemetőben. A föld mélye egészen 2017-ig őrizte ezt a titkot az utókor számára, akkor egy kriptaásás közben előkerült 29 katona maradványa.

Mint az exhumálás során HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai megállapították, 14 német és 15 szovjet katona földi maradványaira leltek az Északi temetőben. Mint 2017 augusztusában lapunkban is megírtuk, a kripta ásása közben előkerült leletek, személyes tárgyak, egyenruhafoszlányok, gombok, a szovjet és német karabély-, illetve géppuskalőszerek alapján egyértelmű, hogy második világháborús katonák maradványait fordította ki a markoló. A terület feltárása közben több faládát is találtak, ebből arra következtettek a szakemberek, hogy a terület másodlagos temetési helyszín volt, vagyis másutt elesett katonák holttesteit gyűjtötték össze, így kerültek egy helyre az egykori ellenségek.

A német katonák maradványait a budaörsi katonai temetőben helyezték végső nyugalomra, míg a szovjet katonák az államközi egyeztetések után csütörtökön kapták meg a végtisztességet. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Alla Afonyina Boriszovna, az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége tanácsosa, illetve az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma Katonai Emlékmegőrző Igazgatóság magyarországi képviseletének igazgatója mondta el gondolatait.

– Hetvenöt évvel a II. világháború után kísérhetjük utolsó útjukra a katonákat, akik távol a szülőhelytől, idegen földön haltak hősi halált. Édesapák és gyermekek is lehetnek a hősök között, akiket hiába várt vissza a szerető család.

Kövessünk el mindent, hogy ne kelljen átélnünk többé a háború szörnyűségeit, hogy a jövőben ne legyen ilyen borzalom. Kötelességünk emlékeznünk a hősökre, akik távol a családtól alusszák örök álmukat.

– Köszönet Magyarország kormányának is, hogy kegyelettel ápolja és gondozza a magyar földön elesett szovjet hősök emlékét és sírját. Dicsőség a hősöknek, akik a legdrágábbat adták az egész emberiségnek, az életüket – fogalmazott a diplomata asszony.

Az újratemetési gyászszertartást Krank József, Miskolc és Nyíregyháza ortodox parókusa tartotta. Beszédében kifejezte azt az óhaját is, hogy a magyar és az orosz emberek legyenek örökké barátok, ápolják egymás kulturális örökségét, mert ezáltal ők is gazdagabbak lesznek. Ne legyen többet ellentét a népek között, ne legyen többet háború.

A hősök maradványainak eltemetése után az Oroszországi Föderáció diplomatái, a nyíregyházi önkormányzat delegáltjai, valamint a szertartás katonai és civil résztvevői elhelyezték a kegyelet és a hála virágait.

KM