2020.03.15. 20:00
Az elfeledett honvéd hadnagy
A vitkai Uszkay Ignác egész életében ragaszkodott az 1848-as függetlenségi eszméhez.
Fotó: Pusztai Sándor
Az 1969-ben Vásárosnaménnyal egyesített Vitkáról rendre az alábbiakat találjuk az adattárakban: „… ősidők óta lakott hely, változnak földesurai…”. Az utóbbiak kapcsán Vitkay, Károlyi, Perényi, Újhelyi, Lencsés családokat emlegetnek.
Mellettük viszont fontos szerep jutott az elfeledett Uszkay családnak, akiket Borovszky, a Szatmár vármegyéről szóló monográfiájában régi Szatmár megyei családként jellemez. Birtokaik voltak a Beregben (Kerecsen), Szabolcsban (Őr), Szatmárban (Vitka), a gazdálkodás mellett jelentős volt a családtagok közéleti szerepvállalása is.
Címerükön kékben, hármas zöld halmon két egymással szemközt ágaskodó, kétfarkú arany oroszlán, jobbjaikban szablyát tartanak. Sisakdíszük nyílt fekete sasszárny között kinövő pajzsbeli oroszlánt formáz, takarójukon kék-arany, vörös-ezüst.
Több csatában jeleskedett
Uszkay Ignác Vitkán született, kiterjedt földbirtokkal rendelkező családban, Uszkay Zsigmond és Makó Borbála gyermekeként, itt is nevelkedett. Ám születési idejének megjelölése pontatlan, Borovszky szerint 1825 a vélhetőn helyes évszám. Gazdálkodásra nevelték, de élénk érdeklődést tanúsított a reformkori eszmék és társadalmi mozgalmak iránt.
Részt vett az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, a Szatmár vármegyei népfelkelők és honvédek oldalán.
Több csatában, alföldi és vidéki küzdelmekben jeleskedett, a harcokban szerzett érdemei elismeréseként honvéd hadnagyi rendfokozatig jutott.
A világosi zászlótörés után Ferenc József bosszúja és Haynau rémuralma elől bujdosni kényszerült, akár a többi vitkai (Doby Antal, Doby Zsuzsanna, Lauka Gusztáv). Legjobb rejtekhelynek a családi birtok bizonyult. A lassú konszolidáció idején megnősült, családot alapított, vitkai birtokán gazdálkodott, rokonaihoz csatlakozva mind nagyobb szerepet vállal a közéletben.
A Szatmár megyei Honvédegylet tagja 1867 és 1890 között, „sok éven Szatmár megye csendbiztosa”, megyebizottsági tag, szülőfalujában támogatta a reformátusok 1871-es tanítólakással kibővített iskolaépítését.
Ne merüljön feledésbe
Vitkán hunyt el 1902. augusztus 11-én „aggkori végelgyengülésben”, Ujlaky Gábor lelkipásztor augusztus 13-án temette, a vitkai köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja az 1976-ban lezárt temetőben, a kripta mögötti dombon található. Helyét szerény kivitelezésű obeliszk – „Uszkay honvédhadnagy” – írott betűs szöveggel őrzi.
Miklós Elemér