1848

2020.03.15. 20:00

Az elfeledett honvéd hadnagy

A vitkai Uszkay Ignác egész életében ragaszkodott az 1848-as függetlenségi eszméhez.

Fotó: Pusztai Sándor

Az 1969-ben Vásárosnaménnyal egyesített Vitkáról rendre az alábbiakat találjuk az adattárakban: „… ősidők óta lakott hely, változnak földesurai…”. Az utóbbiak kapcsán Vitkay, Károlyi, Perényi, Újhelyi, Lencsés családokat emlegetnek.

Mellettük viszont fontos szerep jutott az elfeledett Uszkay családnak, akiket Borovszky, a Szatmár vármegyéről szóló monográfiájában régi Szatmár megyei családként jellemez. Birtokaik voltak a Beregben (Kerecsen), Szabolcsban (Őr), Szatmárban (Vitka), a gazdálkodás mellett jelentős volt a családtagok közéleti szerepvállalása is.

Címerükön kékben, hármas zöld halmon két egymással szemközt ágaskodó, kétfarkú arany oroszlán, jobbjaikban szablyát tartanak. Sisakdíszük nyílt fekete sasszárny között kinövő pajzsbeli oroszlánt formáz, takarójukon kék-arany, vörös-ezüst.

Több csatában jeleskedett

Uszkay Ignác Vitkán született, kiterjedt földbirtokkal rendelkező családban, Uszkay Zsigmond és Makó Borbála gyermekeként, itt is nevelkedett. Ám születési idejének megjelölése pontatlan, Borovszky szerint 1825 a vélhetőn helyes évszám. Gazdálkodásra nevelték, de élénk érdeklődést tanúsított a reform­kori eszmék és társadalmi mozgalmak iránt.

Részt vett az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, a Szatmár vármegyei népfelkelők és honvédek oldalán.

Több csatában, alföldi és vidéki küzdelmekben jeleskedett, a harcokban szerzett érdemei elismeréseként honvéd hadnagyi rendfokozatig jutott.

A világosi zászlótörés után Ferenc József bosszúja és Haynau rémuralma elől bujdosni kényszerült, akár a többi vitkai (Doby Antal, Doby Zsuzsanna, Lauka Gusztáv). Legjobb rejtekhelynek a családi birtok bizonyult. A lassú konszolidáció idején megnősült, családot alapított, vitkai birtokán gazdálkodott, rokonaihoz csatlakozva mind nagyobb szerepet vállal a közéletben.

A Szatmár megyei Honvédegylet tagja 1867 és 1890 között, „sok éven Szatmár megye csendbiztosa”, megyebizottsági tag, szülőfalujában támogatta a reformátusok 1871-es tanítólakással kibővített iskolaépítését.

Ne merüljön feledésbe

Vitkán hunyt el 1902. augusztus 11-én „aggkori vég­elgyengülésben”, Ujlaky Gábor lelkipásztor augusztus 13-án temette, a vitkai köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Sírja az 1976-ban lezárt temetőben, a kripta mögötti dombon található. Helyét szerény kivitelezésű obeliszk – „Uszkay honvédhadnagy” – írott betűs szöveggel őrzi.

Miklós Elemér

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában