Úrnapi körmenet virágszórással

Úrnapján a katolikus egyház a világ minden táján Krisztust ünnepli a Szentháromság vasárnapját követő vasárnap. Az ünnep eredete a XIII. századra nyúlik vissza: amikor is IV. Orbán pápa 1246. augusztus 11-én kiadott Transiturus de hoc mundo kezdetű bullájában elrendelte Úrnapja megünneplését az egyetemes egyházban.

Szimbolikus sátrak

Baktalórántháza Árpád korabeli, freskókkal díszített kis templomában a vírushelyzet után a hívek szép számban érkeztek a körmenetre. Előtte alaposan kitakarították a templomot, a plébániát és a környékét.

Vasárnap kora reggel elkészültek a plébániakertben a feldíszített sátrak is, szőnyegekkel, oltárterítővel terítve, virágokkal és szentképekkel ékesítve. A négy sátor a négy évszakot és a négy evangélistát jelképezte. Megteltek virágszirmokkal a gyermekek kis kosarai is.

A templomi szentmisét követően a hívek körmeneten vettek részt: a pap a baldachin alatt vitte a kezében végig, magasra tartva a legszentebb Oltáriszentséget. Zúgtak a harangok, imádkozva, énekelve mentek körbe, minden sátornál megállva, a plébános mondta a szentenciát a kántor szép énekhangjának kíséretében, majd együtt a hívekkel.

Az ünnepi körmenet a Te Deummal, a Hálaadással fejeződött be, amikor a templomba visszaérve a pap visszahelyezte az Oltáriszentséget a tartóba.

Némethné Csubák Éva