Az antibiotikumrezisztencia a koronavírus-járvány idején még nagyobb kockázatot jelent

Az antibiotikumrezisztencia globális probléma, s a pesszimista becslések alapján akár egy generáción belül a vezető halálokok közé kerülhet. Méhi Orsolya, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa elmondta, az antibiotikum elnevezés élet ellenit jelent, s az élet szó különböző mikroorganizmusokra (baktériumokra, gombákra, más egysejtűekre) utal, amelyek ellen ezek a vegyületek kifejtik hatásukat.

− Egyrészt elpusztítják a mikroorganizmusokat, vagy azok szaporodását gátolják. A baktériumok azonban ellenállhatnak a gyógyszereknek, e fertőzéseket pedig jóval nehezebb kezelni – hangsúlyozta a szakember.

A világon évente mintegy 700 ezer ember hal meg az antibiotikumrezisztens fertőzésekben, közülük több mint 30 ezren Európában. Amennyiben nem történik változás, 2050-re ez a szám 10 millióra is emelkedhet a pesszimista becslések szerint. Az antibiotikumrezisztencia globális probléma, de hogy pontosan mit takar a jelenség, és mit tehetünk ellene, arról Méhi Orsolyával, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.

Specifikusan hatnak

Az antibiotikumok azért válhattak sikeres gyógyszerekké, mert nagyon hatékonyak a bakteriális fertőzések ellen, és hatásukat a baktériumokra specifikusan fejtik ki, anélkül hogy jelentősen beleavatkoznának az emberi szervezet életfolyamataiba.

A penicillin bevezetése után néhány évvel már kiderült, hogy különböző mechanizmusok révén a baktériumok képesek ellenállni az antibiotikumoknak

– ezt nevezzük antibiotikumrezisztenciának. A rezisztens baktériumok okozta fertőzéseket nehezebb kezelni, így meghosszabbodik a kórházban töltött idő, ami magasabb költséget jelent az egészségügynek. Sokkal komolyabb következmény, hogy a sikertelen kezelés halálhoz is vezethet – emelte ki Méhi Orsolya, hozzátéve, az antibiotikumrezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti – köztük közönséges betegségeket, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonor­rhoea, élelmiszer által közvetített betegségek –, hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk vagy a koraszülöttek ellátása.

A lehetséges következmények lesújtóak, mégis vannak háziorvosok, akik vírusfertőzés esetén is felírják az antibiotikumot. Méhi Orsolya szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokkal szemben.

– A vírusok és a baktériumok jelentősen eltérnek egymástól, igaz, okozhatnak hasonló tüneteket, és egyforma módon is terjedhetnek. Az orvosok sokszor megelőzési céllal írnak fel antibiotikumot, mert gyakran előfordul, hogy a vírusfertőzésre rátevődik egy másodlagos fertőzés, ami bakteriális vagy gombás eredetű.

Ennek ellenére antibiotikumot csak akkor szabadna felírni, ha kimutatható, hogy másfajta fertőzés is fennáll a vírusfertőzés mellett, hiszen az indokolatlan alkalmazás antibiotikumrezisztencia kialakulásához vezethet

– hívta fel a figyelmet Méhi Orsolya, majd aláhúzta: a jelenlegi járványhelyzetben is problémát jelent, hogy sokszor a koronavírusos betegek számára is indokolatlanul írják fel az antibiotikumot.

Gyömbér mézzel, citrommal

A témáról egy háziorvos véleményét is kikértük, dr. Dauda György elmondta, a vizsgálat során el kellene különíteni, hogy mi okozza a tüneteket.

– Ezt leginkább tenyésztéssel lehetne elérni, akár orr-, garatváladékból, felfázás esetén pedig vizelettenyésztés útján, és akkor célzottan lehet kezelni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egyre több gyógynövényt lehet a fertőzések esetén használni. Jó példa erre a menta, Aloe vera, citrom. A gyömbér mézzel, citrommal nagyon jó fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik a felső légúti panaszok esetén, tehát nem kell rögtön a gyógyszerekhez nyúlni – hangsúlyozta a háziorvos, hozzátéve, sokszor a beteg követeli a gyógyszert, mert ha nem írnak fel semmit, úgy érzi, nem vették komolyan a betegségét.

Az antibiotikumrezisztencia globális probléma, de közösen sokat tehetünk ellene. Méhi Orsolya szerint nagyon fontos, hogy a higiénés előírások betartásával előzzük meg a fertőzések kialakulását, ha pedig antibiotikumot kell szednünk, azt mindenképp orvosunk utasításai alapján tegyük.

A koronavírus-járvány alatt fokozottan érvényesek ezek az irányelvek, a WHO adatai szerint a kórházban ápolt koronavírusos betegek 72 százaléka kapott anti­biotikumot, holott ez csak 8 százalék esetében lett volna indokolt.

– A kórházban ápolt koronavírusos betegek esetében megnő az antibiotikumrezisztens fertőzések kockázata, ami az állapotuk súlyos romlásához vezethet – hangsúlyozta Méhi Orsolya, aki szerint gyors diagnosztikai eljárásokra, tesztekre lenne szükség, melyekkel az orvosok könnyen el tudják különíteni egymástól az egyes fertőzéstípusokat.

MI